Oldal 34 [34]
OCR
FARKAS DÁNIEL Ehhez az új történetírói irányzathoz kíván csatlakozni jelen tanulmányom, első alkalommal írva le Magyarország és Bolívia kapcsolatrendszerének kezdeteit a magyar történetírásban. A két ország viszonyrendszerének vizsgálata különösen alkalmas hidegháborús kutatási terület — éppen azért, mert helyzetükből fakadóan korábban nem volt értékelhető kapcsolatrendszer közöttük. Magyarország és Bolívia kapcsolatrendszere kifejezetten az 1945 utáni világrendszer mozgásait követve alakult ki. A világpolitika valódi globalizálódása, a félperifériák határozott nemzetközi szerepvállalása, szerepkényszere volt az, ami ezt létrehozta. A következőkben vázlatosan ismertetem ennek a hidegháborús külpolitikai vállalkozásnak a történetét, amely végül létrehozta Magyarország és Bolívia diplomáciai kapcsolatait, elsőként a két ország történelmében. Magyarország Argentínán , keresztül jutott" Bolíviába. Buenos Aires volt az első főváros, ahol a második világháború után először magyar követség jött létre. Argentína hagyományos latin-amerikai partnere volt Magyarországnak a háború előtt is, és csak 1943-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal. Juan Domingo Perón antikommunista, de különutas elnöksége az első között élesztette fel a viszonyt Budapesttel, amelyet az Argentínával meglévő élénk magyar kereskedelem jelentősen elősegített.? Ilyen módon Magyarország első hídfőállása egy hagyományos, háború előtti kapcsolatrendszer felújításával jött létre. Ennek a kapcsolati tőkének a felhasználásával vált aztán lehetővé egy új, ideológiai alapú, hidegháborús térnyerést kismértékben elősegítő kapcsolatrendszer kiépítése a térségben. Ez volt a bolíviai kapcsolat, amely egy helyi baloldali fordulatot követően valósult meg. Már a magyarok Buenos Aires-i megérkezésekor forrt a levegő az andesi országban. Az 1935-ben befejeződött, szerencsétlen kimenetelű Chaco-háború óta erősödött a különféle ideológiai színezetű és társadalmi bázisú reformcsoportok és a hagyományos vezető rétegek küzdelme." Magyarországról nézve ez csak egy sokadik latin-amerikai puccs volt, a szokásos egzotikus hangvételű tudósítással tálalva a lapokban. A kicsi, műveletlen, fejletlen államok egyik képviselője volt számukra Bolívia, ahol — mint az ilyen , vad" társadalmakban — az aktuális elnököt állandóan megölik a , szokásos nyári forradalmak" keretein belül." A magyar sajtó nehezen értelmezte az eseményeket. 1946-ban az aktuális elnök, a világháború alatt a tengelyhatalmakkal kapcsolatot kereső Gualberto Villarroel ? Horváth Emőke: Foreign Relations Between Hungary and Latin America in the Early Years of the Cold War (1947-1959), East Central Europe, vol. 49, 2022, 1-22. 3 Lásd: Herbert S. Klein: Parties and Political Change in Bolivia, 1880-1952, Cambridge, Cambridge University Press, 1969. * Nepszava, 1946. jünius 15. + 32 +
