OCR
JAKAB LAURA Az interjúk elemzését egy kvalitatív tartalomelemzési technikával, a Grounded Iheory módszerével vizsgáltam. Az interjúkból kiderült, hogy a krízis kialakulásakor a szakembereknek elsődlegesen praktikus módszereket, ötleteket és szakmai támogatást kellett nyújtaniuk egymásnak, ugyanakkor klienseiket is segítve adaptívan alkalmazkodni a kialakult helyzethez — így azonban kevés lehetőségük volt érzelmeikről és személyes élményeikről beszélni. Ez az aspektus ugyanakkor kulcsfontosságú, mert a pszichológusok így személyes és szakmai önreflexió által dolgozhatják át és integrálhatják tapasztalataikat, élményeiket, amely folyamat segítheti egy később kialakuló válság esetén a lelki megküzdést és az alkalmazkodást. ELMÉLETI HÁTTÉR Online konzultáció és e-terápia? Távpszichológia vagy online pszichoedukáció? Webkamera-pszichológusok és telepszichológia? A pszichológia területét érintő kutatásokban és a gyakorlatban is rendszerint többféle elnevezéssel hivatkoznak az online térben megvalósuló segítő beszélgetések különböző formáira. Az online terápia (vagy e-terápia) — melynek helyes használata napjaink aktuális kérdése — nem újkeletű munkamód a pszichoterápiában. Elsőként Colón? végzett 1993 és 1994 között egy kísérleti csoporttal szövegformátumú , terápiát" az online térben," majd definiálta az , online terápia" kifejezést 1996-ban," bár akkor ez a meghatározás még viszonylag szűk területre terjedt ki. A 90-es évek végétől azonban egyre elterjedtebb formátummá vált az online terápia és konzultáció tartása," de ezidáig elsősorban önkéntes alapon és főként külföldre vagy más városba költöző és ott életvitelszerűen tartózkodó kliensek esetén alkalmazták. Bevezetésként két, a kutatási téma szempontjából fontos fogalmat szeretnék tisztázni. Az egyik az online terápia, melynek számos elnevezése és definíciója ismert világszerte. Az egyik legátfogóbbnak tartott definíció szerint online terápiának minősül minden olyan jogosultsággal rendelkező mentálhigiénés w Yvette Colön: Chatt(er)ing through the fingertips: doing group therapy online, Women & Performance, A Journal of Feminist Theory, vol. IX, 1996/1, 205-215. Ron Kraus — George Stricker — Cedric Speyer (eds.): Online counseling: A handbook for mental health professionals, Cambridge (Mas.), Academic Press, 2010. Ewelina Smoktunowicz — Azy Barak — Gerhard Andersson — Rosa M. Banos — Thomas Berger - Christina Botella et al.: Consensus statement on the problem of terminology in psychological interventions using the internet or digital components, Internet Interventions, 2020/21, 100331. Katie Aafjes-van Doorn — Békés Vera — Tracy A. Prout: Grappling with our therapeutic relationship and professional self-doubt during COVID-19: will we use video therapy again?, Counselling Psychology Quarterly, 2020, 1-12. > u a * 10°