Oldal 221 [221]
OCR
PUSZTINYA bárkivel, és így is tettetek. Mégis bennetek különös és ámulatba ejtő csönd honolt. Nem tudtatok túl jól kommunikálni. Ezer okból kifolyólag nem tudtatok túl jól kommunikálni sem egymás között, sem a barátaitokkal vagy a családotokkal. Ez a kommunikációra való képtelenség talán abból a tényből fakadt, hogy zarándokutatokon még nem jutottatok elég messzire, még nem fogadtátok el teljesen a csöndet és a magányt. Ti is idegen földön tartózkodtatok, noha ezt még magatok sem tudtátok. Zarándokutatok keresztülvezetett ezen a földön a Madonna Házába, ahol pedig a magam részéről én is keresztülmentem ugyanazon a magányon, ugyanazon a csöndön, ugyanazon az érzésen, hogy idegennek érzem magam egy idegen földön. Ti idevándoroltatok a Madonna Házának idegen földjére, csakhogy ez nem a Madonna Háza volt. Hanem az Atya, a Fiú és a Szentlélek földje. Rúthoz hasonlóan ti is elkezdtetek böngészni az aratók mögött az otthagyott maradék után. Nem sokkal később az Úr maga jött oda, kézen fogott, sarlót adott nektek, és így szólt: »Gyertek, gyűjtsétek be a termést. A munkás kevés, s nézzétek: az aratnivaló sok.x Ti pedig a sarló segítségével begyűjtöttétek a termést és a föld többé már nem volt idegen. Isten most ugyanazt a meghívást terjeszti ki felétek, amit felém is. Nektek is azt mondja: Magányos vagyok.x Ti is ilyenek voltatok, nemde? Valójában nem a magány miatt keltetek zarándokútra? Most titeket is hív a Getszemáni kertbe, hogy vele együtt verejtékezzetek a tusakodásban. Arra hív, hogy vele együtt álljatok a főpap előtt, úgy fogalmazhatunk, hogy mindazok előtt, akik így vagy úgy ki fognak nevetni, gúnyt űznek belőletek, sőt talán meg is hurcolnak titeket. 220
