Oldal 161 [161]
OCR
PUSZTINYA a sziviinkbe rejthesstik. Add, hogy a hit, remény, szeretet, bizalom és ráhagyatkozás uralkodjék köztünk. Hadd kerekedjünk felül azon, hogy az emberek minket tiszteljenek. Hadd kerekedjünk felül attól való félelmünkön, hogy nevetségesek leszünk. Hadd kerekedjünk felül azon, hogy azt gondoljuk, rejtegetnünk kell valamit egymás elől. Urunk, ime, raszorulunk a gyégyulasra. Maranatha — j6jj el, Urunk! Szükségünk van rád! Védtelenség és megbocsátás Az utóbbi néhány nap valami rejtélyes oknál fogva a védtelenségen és a megbocsátáson jár az eszem. Ez a két gondolat már jó ideje újra és újra belopakodik a szívembe és az elmémbe. Szokásomhoz híven azon tűnődtem, honnan érnek el hozzám ezek a szavak, majd elmosolyodtam, mert eszembe jutott, hogy évek óta felhagytam azzal, hogy kérdezősködjem a szívemen és elmémen keresztülsuhanó szavak forrásával kapcsolatban. Őszintén meg kell vallanom: féltem ezeket a szavakat mélyen megvizsgálni. A védtelenség különösen is rémisztő szó! Azt jelenti, hogy az ember védelem vagy oltalom nélkül létezik. Egyszeriben fölfedeztem, hogy ennek köze sincs a fizikai védtelenséghez, nevezetesen ahhoz, hogy nem vagyunk felfegyverezve. Nem, a szónak nem ez a jelentése kopogtatott szívem ajtaján bebocsátásra várva. A védtelenségnek Isten akaratához van köze, és ahhoz a fajta teljes szabadsághoz, amit ő ezen a védtelenségen keresztül megkíván. Igen, az Úrban való lét új dimenziójához van köze, mintha azt akarná mondani nekem: , Gyere még magasabbra az 160
