Oldal 159 [159]
OCR
PUSZTINYA létezés legmélyebb fundamentuma folott. A hit figyelembe veszi, hogy a létezés esetlegessége és végessége csak a hordozó anyaméh, miközben a vágyott örökkévalóság teljessége és tökéletessége felé halad, amiben hisz, és amire a kinyilatkoztatás megnyitja őt. A hit egyszerűen, gyermekmódra halad az emberi élet sötétsége és az eljövendő reménysége között. ,Szem nem látta, fül nem hallotta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik." A hit alapvetően az oktalanság egy formája, azt hiszem, azé az oktalanságé, mely magához Istenhez tartozik hozzá. A hit azáltal gyógyít, hogy Istent kéri, hogy gyógyítson. A hit az Úrba vetett saját hitem miatt gyógyít meg másokat. A hit hihetetlen, fantasztikus valóság, megérinthetetlen, mérlegre nem tehető, mégis látható és valóságos. A hit kapcsolat Isten és ember között. Az ember a hiten keresztül Isten felé fordítja arcát, és szemeik összetalálkoznak, hogy minden egyes nap egyre fényesebbé váljék. Az Isten és ember közötti fátyol egyre jobban elvékonyodik, amíg úgy tűnik, az ember már-már képes kezét kinyújtva megérinteni Istent. A hit gátakat szakít át. A hit a szeretetből máglyát szít. A hit a Szentlélek szelét hordozza, ami a máglya lángjait felszítja. A hit beleveti kezeit a mártír kezébe, és ezzel arra készteti őt, hogy térdre hulljon. A hit ragályos, amikor feltárjuk egymásnak. Az ember nem képes ellenállni a hitnek, még akkor sem, ha tagadja, vagy kicsúfolja, vagy megöli azt, akinek hite van. A hívők megölése egyszerűen megsokszorozza a hitet, mert a vértanúk vére a hit magvetése! És mi? Mi legyen velünk, ma élő nőkkel és férfiakkal? Bizonyosan imádkoznunk kell hitért, különösen nekünk, 158
