Oldal 158 [158]
OCR
MEGÉRINTENI ISTENT adni kívánja ezt nekünk, és azt akarja tőlünk, hogy kérjük — mert csak akkor tudja nekünk adni, ha kérjük (természetesen a keresztség nekünk szóló eredeti ajándékát követően). Úgy látszik, hogy amikor hitet kérünk, mintegy az arcunkat az ő arca felé fordítjuk, mert ezt kell tennünk! Úgy tűnik, Isten vágyik erre a nagyon egyszerű cselekedetre, hogy az arcunkba nézhessen, szemtől szembe! Igen, az arcunkba akar nézni. Szereti látni a mi arcunkat amint őrá tekintünk, mivel oly gyakran kitérünk ezen egyszerű gesztus elől. Még akkor is, amikor egyszerű szívességekért könyörgünk hozzá, valamiképpen bezárjuk nemcsak a fizikai szemeinket, hanem a lelkünk szemeit is — kitérve azelől, hogy őrá tekintsünk. Mégis tudjuk, hogy mindig ránk tekint, ránk tekint mély szeretettel. Hit: Isten adta ajándék, ami sok Istenben hívő embert meggyógyított, jóval azelőtt, hogy Jézus Krisztus a keresztséget mint szentséget intézményesen bevezette volna. Ott volt a leprás, a vak ember, a vérfolyásos asszony, a római katona szolgája és kismillióan mások, akik nem nyernek említést egyetlen lejegyzett műben sem. Ugyanis biztos vagyok benne, hogy az emberi történelem során voltak ezerszámra, akik gyógyulást nyertek egy Legfelsőbb Lénybe vetett valamiféle hit által. A hit a szeretet és a remény atyja, egyúttal a bizalomé és a ráhagyatkozásé. A hit minden emberi arcban Isten arcát látja. A hit, amint lassanként növekszik, ahogyan imádkozunk és Istenhez folyamodunk érte, Krisztussal azonosít minket. A hit lehetővé teszi, hogy békével lépjünk be a sötét éjszakába, mellyel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. A hit békességes és világossággal teli. A hit vigad az emberi 157
