Oldal 136 [136]
OCR
MEGSZABADULÁS KRISZTUSBAN Isten emlékeztet minket lelkünk és értelmünk rejtett zugaira, amelyeket nem adtunk át neki. Szerintem ezt jelenti, hogy a grabancotoknál fogva kell odavonszolnotok magatokat a Szentháromsághoz. Ez azért kell, hogy a Szentháromság fényessége besugározhasson a lelkünkbe, és minden zugot megtisztíthasson, mivel a Szentháromság fényessége perzsel, mélyre hatón kiéget. Magamról beszélek, de úgy vélem, ez vonatkozik minden egyes pusztinyalakóra. Nem vagyok képes mindenestül arra vágyni, hogy így megperzselődjem. Noha tudom, hogy a perzselést nagy szeretettel fogják végrehajtani, nem érzem, hogy meg akarnék perzselődni. Ez a küzdelem folyton-folyvást meg fog ismétlődni a pusztinyában. Isten gyöngéd. Nem hagyja, hogy szívünk minden zugát egy csapásra meglássuk. Amikor odavonszoltam magam a Szentháromsághoz, és engedtem, hogy fényessége megperzseljen, akkor leszek képes figyelni Istenre. Ez igen terhes feladat. Én nehéznek találom. Valójában azt jelenti, hogy Isten ekkor így szól hozzám: , Verj mélyen gyökeret a bölcsességben. Itt a pillanat. Neked adom a bölcsesség adományát. Az adomány tőlem jön, de azt akarom, hogy add tovább másoknak. Már nem mondalak többé szolgámnak. Barátomnak és örökösömnek hívlak. Fiam testvére és nővére vagy. Úgyhogy most verj mélyen gyökeret a bölcsességben." Valamiképpen beleegyeztek, mert tudjátok, hogy bele kell egyeznetek mindenbe, mivel Isten azt akarja, hogy szabadon szeressék, olyanokra vágyik, akik szabadon szeretik őt. Nem erőlteti a legkisebb dolog megtételét sem, hacsak nem egyeztek bele minden egyes részletébe. Így hát a gyökerek mélyre hatolnak. Ekkor kezdetek el figye/ni Istenre. A meg135
