Oldal 93 [93]
OCR
PUSZTINYA A Madonna Háza apostoli szolgálat összes tagja, legyen bárhol is, minden bizonnyal különös áldásként tapasztalta meg, és örvendett neki, hogy az Úr az ő végtelen irgalmában kiterjesztette első pusztinyánkat egyenesen a piactér szívébe. Mi, a Madonna Házához tartozók, jobban tennénk, ha levetnénk saruinkat, és óvatosan közelítenénk, mert azok a dolgok, amelyek az Úr akaratából velünk történnek, meghaladják értelmünket, és hegyeket megmozgató hitet kívánnak meg tőlünk. Mintha az evangélium virágba borulása épp most menne végbe apostoli szolgálatunkban. Új útkereszteződéshez érkezünk, és a nyíl nagyon tisztán egy irányba mutat. Nem kell túl hosszan álldogálnunk és azon merengenünk, melyik utat válasszuk. Az Úr arra hív, hogy csöndben megálljunk előtte, miközben együtt járunk az emberekkel. Igen, apostoli szolgálatunk következő lépése, hogy képessé válunk együtt járni másokkal és kontemplatívnak lenni, miközben velük járunk. Remélem, hogy ez segített tisztázni mindazt, miről is szól ez a pusztinya a piactéren. Igyekeztem közvetíteni valamit abból a különös lelki megtapasztalásból, ami mindannyiunkat megrázott ama bizonyos vizitáció során. Ha olyan szavakat használtam, mint hihetetlen, misztikus, lelki, ámulatba ejtő, felfoghatatlan, valójában semmit sem fejeztem ki belőle. Mindez annyira túl volt a szavakon, mégis a szívünkhöz szólt. A pusztinya a piactéren aznap született meg három nő szívében egy kicsiny utcában, egy kicsiny házban. 92
