OCR
PUSZTINYA Krisztus nagyon közel vagytok. Ezzel a hozzáállással végzed a dolgaidat. Isten ments attól, hogy mindannyian remeték és reklúzák legyetek! Nem ezt értem azalatt, hogy legyetek pusztinyalakók a piactéren. Azt jelenti, hogy bennetek belül van egy szoba, egy házikó, egy elzárt hely. Ezt az imádság által építettétek fel — a Jézus-ima vagy bármely egyéb, számotokra hasznosnak bizonyuló imádság által. Mindenki másnál jobban tudatában kell lennetek Isten jelenlétének, mert ezt az egészen halk és csöndes szobát magatokban hordozzátok. Mivel még inkább tudatában vagytok Isten jelenlétének, mivel arra kaptatok meghívást, hogy benső csöndetekben őrá figyeljetek, ezért tudjátok nagyon különleges és erőteljes módon elvinni őt az utcára, partiba, találkozóra. Az erő az övé, ti pedig a sajât far beleegyezésetekkel járultok hozzá. Arra kért és választott ki benneteket, hogy azt a bizonyos csöndes pusztinyát önmagatokban, a bensőtökben hordozzátok. A mély hitben és a vele járó sötétségben tudjátok, hogy Krisztust hordozzátok, azt a Krisztust, aki a hegyen egész éjszaka Atyjához imádkozott egy szál magában. Azt a Krisztust, aki kilopódzott a tömegből, hogy imádkozzék. Most őt viszitek vissza a tömegbe. Úgyhogy ott kell lennetek, együtt a tömeggel. Hogyan érhető el ez az egyensúly? Hogyan érhető el ez az ideál, hogy egyszerre közösségként és egyénként pusztinyát alkossunk a piactéren? A válasz egyszerű: imádkozzatok többet. Imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy tegye Eucharisztiáitokat egyre mélyebbé. Folyamatosan egyre jobban ráhangolódtok Istenre. Egyre nyitottabbak vagytok egymás felé, és az Úrról beszéltek egymásnak. 82