OCR
PUSZTINYA A PIACTÉREN Majd lassanként, a Szentlélek vezetésének megfelelően, olyan emberek fognak összegyülekezni köréjük, akikről nem is sejtették, hogy el tudják érni őket. Imádságos, rejtett és látszólag terméketlen életükön keresztül Isten új kapcsolatokra és új munkákra készíti föl őket a sajáz, és nem az ő terveik szerint. Nem elég, ha csak egyetlen személy érti a házban a piactéri pusztinya elképzelését. Az egész közösségnek meg kell értenie. Lassan, alázatosan, a fájdalom teljes tudatában, mindenkinek meg kell értenie a nehézségeket, a kenózist, önmagunk elveszítését, melyet Krisztus mindenkitől megkíván, aki be akar lépni a piactéri pusztaságba. Elengedhetetlen, hogy a közösség minden tagja megértse, hogy különösen nagyjából az első évben és feltehetőleg a elkövetkezendőkben is a Sátán csapásokat mér majd rájuk, és megkísérti őket, miként Krisztussal tette a pusztában. Ezek nem paráználkodásra vagy kapzsiságra serkentő hétköznapi kísértések lesznek. Bizonyos értelemben az efféle kísértések már elmúltak, noha sohasem szabad megfeledkeznünk emberségünkről. Mindezek ilyen vagy olyan formában velünk maradnak, mert bűnösök vagyunk. Viszont sokkal kifinomultabb kisértések jelentkeznek majd. Az ördög meg fogja próbálni eltéríteni a hivatásuk jelentését. Azt sugallja majd, hogy mennyire lehetetlen szeretetközösséget alkotni, különösen korunk embereiből, akik annyira sebzettek, és mindenfajta pszichés betegségben szenvednek. Az ördög erre fog koncentrálni, mert annak, hogy egy ház pusztinyává váljon a piactéren, a lényege az, hogy a tagjai türelemmel viseltessenek egymás iránt és öltsék magukra az alázatot, az együttérzést és az egymás iránti szeretetet. Igen, Szent Pálnak különösen ezt az intését fogja támadni 77