Oldal 66 [66]
OCR
A NYUGATI PUSZTINYALAKO valaki a kereszten függ, nem tehet semmit, mert megfeszittetett. Ez a pusztinyalakó lényege. Ez az ő hozzájárulása. A pusztinyalakó magányának megváltó és kozmikus jellege van. Ő ezzel járul hozzá. Mélyen el kell elmélkednie ezen, mert ennek rendkívül mély tartalma van. Magányossága keresztjén függve gyógyító sugarai, mint a napsugarak, átjárják majd a földet. A pusztinyalakó a pusztinyában marad, és legyőzi a vágyat, hogy oly módon adja hozzájárulását, ahogyan azt szükségesnek érzi. Apránként beleegyezik egy belső lecsupaszodásba, abba, hogy Isten előtt mezítelenné váljon. Ahogyan a nap sugarai gyógyítanak, és senki sem tudja pontosan megmondani, milyen mélyen járják át a világegyetemet, úgy senki sem tudja megmondani, milyen mélyen járják át a világot az Istennel egyesült pusztinyalakó magányából származó gyógyító sugarak. A világ fázik. Valakinek lángolnia kell ahhoz, hogy legyen ilyen tűz, ami köré az emberek eljöhetnek és megmelengethetik dermedt kezeiket és lábaikat. Ha valaki engedi mindezt, különösen, ha a pusztinyalakó engedi, hogy ez végbe menjen, akkor maga válik majd kandallóvá, melynél az emberek felmelegedhetnek. Sugarai el fogják érni a Föld legvégső határait. A zeal angol kifejezés általában a cselekvés hőfokát jelzi. Az ember lelkesedik saját földje megművelésért vagy valamilyen mozgalomért. De az igazi lelkesedés csöndben megállni és hagyni, hogy Isten tűzzé váljon bennetek. Fölöttébb nem könnyű, ha Isten tüze lángol a bensőtökben! Csak ha valódi lelkesedés száll meg benneteket, akkor lesztek képesek kiállni Isten tüzét. Hagynunk kell, hogy Isten 5 Hév, lelkesedés. (4 ford.) 65
