Seite 44 [44]
OCR
A PUSZTINYA KEZDETEI A MADONNA HÁZÁBAN Ezért hát életem egy adott pontján elhatároztam, hogy eladom mindenemet, odaadom a szegényeknek, és népem hagyományai szerint kivonulok , a néphez", és pusztinyalakóvá válok, napom egyik felét imádságban töltve, a másik felében az Urat szolgálva felebarátaimban. Míg a kanadai Torontöban voltam, Ontario államban, egy egészen rövid időre el tudtam érni ezt az életformát. Volt egy aprócska szobám. Megvolt a magányom, és ott voltak nekem a szegények, és mindezt Neil McNeilnek, az egyházmegye érsekének áldásával és jóváhagyásával tehettem. Minden rendben ment egy rövid ideig, amíg egyszer eljött három lány és két fiatalember, és csatlakozni kívántak hozzám! Nem terveztem, hogy bármiféle közösséget, csoportot vagy szervezetet indítok. Az érsek viszont arra kért, hogy fogadjam be őket. Lassanként lelki családdá váltunk, amit ma a Madonna Háza Apostoli Szolgálatként ismernek. Legelőször csak férfiakból és nőkből állt, később világi férfiakból, nőkből és papokból. A hőskor a gazdasági világválság idejére esett, melyet majdnem követlenül követett a II. világháború. A hangsúly Kanadában és Amerikában is a szociális akciókra helyeződött, a munkanélküliség, a gettók és a faji megkülönböztetés megszüntetésére. Az efféle tevékenységekre nyilvánvalóan és kétségkívül szükség volt. Ezért világi apostolkodó családunk (melyet akkoriban a Barátság Házának hívtak) elkötelezte magát ezen kezdeményezések mellett, ugyanakkor az imádság mindig is az életünk részét képezte. Miként mondtam, egy idő után apostoli szolgálatunkat Madonna Házának neveztük el, és a székhely a kanadai Ontario állambeli 43
