Oldal 39 [39]
OCR
PUSZTINYA Mit jelent, amikor azt mondjuk, hogy a munkáját adja? Mondjuk, hogy nem lakik túl messze egy falutól, és ott elég sok a betakarításra váró széna. Borult az ég, és úgy fest, a vihar hamarosan beköszönt. Gyorsan valakit elszalajtanak a pusztinyalakóért, aki megmondja neki: , Testvér, a falubelieknek szüksége van rád a széna lekaszálásához." A pusztinyalakó azonnal félbehagy mindent, amit épp csinál — imádságot, kertet, olvasást, bármi is legyen az —, és minden idejét a szénával tölti. Oroszországban úgy hisszük, hogy ahhoz, hogy megérintsem Istent, meg kell érintenem az embert. Krisztus megtestesült és emberré lett, ezért nekem is a törlőkendő és a víz emberévé kell válnom, ahogy Krisztus is azzá vált. Azaz meg kell mosnom embertársaim lábát, miként Krisztus tette, és embertársaim lábának megmosása szolgálatot jelent. Nem imádkozhatok, ha nem szolgálom testvéremet. Nem imádkozhatok Istenhez, aki megtestesült, amikor a testvérem szükséget szenved. Ez lehetetlenség. Ez olyan lenne, mint az evangéliumi pap vagy levita, aki elhaladt a rablók kezébe esett ember mellett, és ezt senki sem teheti meg. Néha a pusztinyalakó egy hónapot vagy hat hetet eltölthet a falubeliek különböző szükségletein munkálkodva, és soha egyetlen pillanatra nem gondol arra, hogy neki a pusztinyában kellene lennie a Bibliát olvasva vagy imádkozva, vagy bármi efféle, mert ő folytonosan a szívében rejlő Pusztinyában él, különösen, amikor embertársait szolgálja. A pusztinyalakó életének másik jellemvonása az önmegtagadás. A pusztinyalakó önmagának meghaló személy. Az oroszok úgy hiszik, hogy az ember fel kellje két karját 38
