Seite 31 [31]
OCR
PUSZTINYA elsüllyedek! Mindazonáltal feltettem egy másik kérdést ugyanezen a vonalon: , És mi a helyzet a pusztinyalakökkal?” Azt válaszolták, hogy az erdők még mindig tele vannak pusztinyákkal és pusztinyalakókkal, és még a kommunistákról is tudják, hogy kijárnak az erdőbe, hogy felkeressenek pusztinyalakókat — és így vagy úgy, de ott maradnak! Viszont, tették hozzá, ezek az esetek nincsenek megerősítve. Talán mi, oroszok nemzetként ezekre a némiképp furcsa hivatásokra lettünk kiválasztva — nehogy a világ elfeledkezzék hitünk lényegéről, azaz hogy mindenekelőtt dicséretet mutassunk be Istennek. Hitünk lényege, hogy örökösen kutassuk Isten egyre jobb megismerését, hogy még inkább megdicsőítsük őt, és egyre jobban szolgáljuk őt az emberekben. Mi, oroszok hajlunk arra, hogy azonosítsuk magunkat másokkal, különösen a szegényekkel, és hogy fázzunk, hontalanná váljunk, zarándokok legyünk azokért, akikben nincs meg a szent nyugtalanság, és akik nem akarnak felkerekedni Isten felkutatására. Mindez igencsak természetesnek tűnik számunkra. Oly sokan érezzük úgy, hogy a többi ember ott keresi Őt, ahol nem könnyű rátalálni — a kényelmes életben, mely önmagában nem bűnös, de ami valahogy meg tud fojtani, és el tud szigetelni a többi embertől. A kényelem is válhat bálvánnyá. Úgyhogy ezek az én népem és számos más keleti keresztény különös hivatásai. 30
