Page 35 [35]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 33 „MEH-MUNKASSÄG” ES IRANYZATOK A Néprajzi Társaság alapító elnökét ünneplő ülés már az alapozó mű óta eltelt időszak fejleményeit is tükrözi. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy már megszerveződött és tevékenyen működik az erőket tömörítő szaktársulat. Ennek irányultságában nem nehéz Hunfalvy Pál koncepcióját felfedezni, már a megnevezése mutatja: Magyarországi Néprajzi Társaság. Felépítésében minden nemzetiség, nép önálló szakosztályt kapott, illetve alakított. A Társaság tematikus, azaz szakterületek szerint és etnikai alapon szervezett szakosztályokat. À , népfajok szerint" alakított szakosztály huszonkét kisebbre bomlott, mely minden népet, nemzetiséget — a magyarok és a németek négyet-négyet - es az összehasonlító kutatás miatt fontos távoli népcsoportot (finn-ugor, török-tatár) lefedett. Egyedül a zsidóságnak nem szerveződött szakosztálya, bizonyára azért, mert a korszakban őket nem nemzetiségként, hanem felekezetként tartották számon." A Társaság elnevezése és az ország etnikai megoszlását kifejező szervezeti rendje azonban nem sokáig maradt fenn. A Hunfalvy halála után bekövetkezett átmeneti válságot követően az 1893-ban újjászervezett egyesület neve a Magyar Néprajzi Tarsasagra valtozott, a szakosztalyi rend egyszerűsödött, átalakult. A hangsúlyeltolódás ellenére azonban mégsem lehet azt mondani, hogy az ,ethnographiai mozaik" iránti nyitottságot az etnikai — a magyar - kizárólagosság váltotta volna föl. Ez egyáltalán nem így történt, lesz erről még szó, bár a magyar nemzeti érdekek hangsúlyozása is megerősödött s jól nyomon követhető főként a század végén s azt követően. Felfogásbeli különbségek még Hunfalvy életében is voltak. Ez természetes is, egy formálódó, fogalmi eszközeit még kereső, tárgyát lazán kezelő tudományszak esetében kiváltképp. Erre utaló nyomokat a , nagymestert" üdvözlő szónoklatokban is láthattunk. Egy további példaként idézhető az egyik előadó nem sokkal korábban kifejtett felfogása a magyar nemzet és a nemzetiségek viszonyáról. Réthy László, aki mesteréhez hasonlóan a román nép származását tekintette egyik fő tudományos problémájának, a magyar nemzet eredetének, alakulásának kérdésében is Hunfalvyból indul ki. A nép és nemzet elgondolását tovább is gondolja, a nemzetté alakulást történeti folyamatnak tartja. Kiemeli a magyarság történeti változását, gazdagodását, főképpen asszimiláló képességét - , fajunk életképességét" és az ország geográfiai egységét. Követi mestere államnemzeti felfogását, csak éppen elhagyja annak nyitott liberalizmusát. Ő a magyarság nemzetalkotói képességét hangsúlyoz4 A Magyarországi Néprajzi Társaság szervezete. Ethnographia 1 (1890) 59-68. (a tagság névsorával). Vö. Kósa 1989: i. m. 1—20. — ui. a szakosztályok képviselőinek bemutatása, valamint nemzetiségek részvétele a Társaság életében.
