Oldal 34 [34]
OCR
32 9 Néprajz és muzeológia séggel mégis, hogy a régészetnél több figyelmet akar fordítani mind arra, a mit csak a nyelv fejezhet ki, de a művészet és a mesterség nem alakíthat. Van tehát a néprajznak saját területe a tudományok között." A következő év közgyűlésén ismét visszatér a szak körülhatárolásához. A geográfus nem mellőzheti a népek leírását, de nem mehet olyan mélyre, melyben sajátságai gyökereznek. A történész a népek történetét kutatja, de a haladásra vagy elmaradásra tekintve nem veszi észre, hogy a civilizáció , ki is irtja a népek eredeti sajátságát". Az etnográfus az, aki ezt nyomozza. Ebből adódik, szó szerint nem mondja, de a néprajz ily módon a civilizáció ellentétét tekinti szakterületének. Szerinte két lehetőség, kétféle etnográfia van: ,,a politikai, vagy külső, és lélektani, belső". Ő maga csak a külsőt írta meg, Magyarország lélektani vagy belső etnográfiájához az anyagot összegyűjteni a Társaság feladata." Hunfalvy , politikai" és , lélektani" megkülönböztetését válaszként szokták magyarázni azokra a kritikákra, hogy miért nem foglalkozott a népek s a magyarok szokásaival, hitvilágával, munkájával, eszközeivel stb.? Válasza a keretek kijelölésének elsődleges szándéka mellett burkoltan azt is tartalmazza, hogy könyve megírásakor ilyen adatok még nem álltak rendelkezésre — vagy elfelejtődtek! —, ezért volt szükség az anyaggyűjtést előmozdító szaktársulat megszervezésére. A , belső" etnográfia feladatát ugyanezen alkalommal röviden meg is határozza. Meg kell ismerni — szerinte nemcsak a tudománynak, hanem a politikának is - a politikán kívüli életet: a , ház-tűzélet" világát, amely az olyan különböző népekből álló országban, mint Magyarország, különösen fontos. , A háztartás mindennapi gondjai és örömei, a keresztelések és temetések, a heti és országos vásárok, a község ügyei-bajai, hozzá vevén a vidék nyelvének sajátosságait, s efféle teszik a népek valóságos életét, vagyis a lelektani ethnographiät. A ki ezeket nem ismeri, vagy épen meg is veti, az nem ismerheti a politikai nemzetnek való létét, bármennyire járatos legyen is a királyok történeteiben, a nyert vagy vesztett csaták eseményeiben, a politikai alkotmányban, az országos törvényekben, jogban. De az is nagy kérdés, vajjon a törvényhozás, a kormány a lélektani ethnograhiai tudás nélkül mindenkor helyesen intezkedhetik-e?”" “ Hunfalvy Päl: Elnöki megnyitö. A társaság alakító közgyűlésén 1889. október 27-én. Ethnographia 1 (1890) 2-7. id.: 2. (A közlés alcíme pontatlan, nem a január 27-i alakító, hanem az első rendes közgyűlés elnöki megnyitójáról van szó. Az , alakító közgyűlésen" mondott szavait lásd fentebb a 33. jegyzetnél. 4 Hunfalvy Pal: Az 1891. május 2-án tartott rendes közgyűlés tárgyai. Elnöki megnyitó. Ethnographia 2 (1891) 169-171., id. 170. #2 Kösa: i. m. 120; Domonkos-Palädi: i. m. 185-186. ® Hunfalvy 1891: i. m. 170.
