Page 32 [32]
OCR
30 « Néprajz és muzeológia A népek kölcsönösségének problémája is háttérben marad, noha összességében - a birodalom nemzetekfeletti magaslatáról nézve -— ebből a sorozatból is kirajzolódik a Monarchia soknemzetiségű mivolta. A nemzet ebben a kontextusban etnikus jelentésű, amit nyelvi-kulturális alapon tekintenek összetartozónak. Hunfalvy sajátos etnográfiája ily módon a kerettől, a műfajtól függően más-más értelmet kap. Sőt, még egy harmadik összefüggésben is megjelenik. A Rudolf trónörökös által kezdeményezett Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című monumentális sorozat 1886-os bevezető kötetében Hunfalvy az osztrák antropológiai társaság alapítójával, Ferdinánd Andrian-Werburggal rövid néprajzi bevezetést jegyez. Itt is közli néptörténeti kutatásainak tömör összefoglalását, mely kiegészül az ausztriai országrész hasonló adataival. A fejezet indító két bekezdése távlatos koncepcióban értelmezi a népcsoportok kapcsolatrendszerét és egyéni jellegét. A nemzetiségek , sajátszerüségét" nem leszármazásuk okozza, amiből szeretik ezt magyarázni. Szerintük ,,a létért vívott történelmi küzdelmek, a más népcsoportokkal való versengések sokkal nagyobb mértékben irányadók a nemzetiségeknek a lélektani sajátságait illetőleg". Az itt található , vegyülék-népek" az , állami szervezet segedelmével nyertek szilárd megállapodást, s így különböző alkotó részeik politikai, művelődési és társadalmi együvé tartozandóságuk hatása alatt olvadtak egymással lassanként többé-kevésbbé egybe". E történeti folyamatban a , földrajzi állapotok" befolyásának van gyökeres hatása; ezektől függ a szomszédokkal való versenyharc, a közeli rokonságban lévő népcsoportok különbözőségei ,általános természeti mivoltuk (habitus) tekintetében" s a , természeti körűlmények lényegesen késleltethetik vagy siettethetik valamely állam különféle fajtájú népeinek az összeolvadását"." Felfogásuk talán túlhangsúlyozza a környezeti hatásokat, ám a lényeg, hogy a puszta leszármazással szemben a történeti viszonyrendszer meghatározó voltát hirdetik a monarchia , vegyülék-népei" sajátosságainak kialakulásában. Mondhatjuk: az eredet tetszetős monolit, lineáris determinációjával szemben az etnikai lét plurális, kölcsönös egymásra hatásának - a szimplifikáló nemzeti beszédmódban népszerútlen - elvét vallják. Hunfalvy 1876-os könyvének nagy hatása volt a művelt közönség körében. Munkácsi Bernát szerint ennek köszönhetően terjedt el szélesebb körben Hunfalvy tanítása a magyar nyelv és nép eredetéről, valamint az ország népességi 5 Andrian-Werburg, Ferdinánd — Hunfalvy Pál: Néprajzi bevezetés. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. Bevezető kötet. Bp., 1886. A fejezet része a , Végigpillantás az osztrák-magyar monarchia alakulásának történetén" című nagyobb egységnek. A kiadvány elemzését lásd Hofer Tamás: Magyarország a Kronprinzenwerkben. Néprajzi Értesítő 91 (2009) 109-132.
