Oldal 29 [29]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 27 mindazt magában foglalja, a minek az a jelleme." A kettő között ily módon nem tesz lényegi különbséget, pontosabban csak fokozatbeli különbséget lát köztük: a nép az ország teljes lakossága, ami kisebb egységekre, több nemzetre tagolódhat. Arra azért utal, hogy ha szoros meghatározásra van szükség, a népet és a nemzetet meg kell egymástól különböztetni. Egy ideiktatott lábjegyzetben utal a magyar nemzet kifejezés jelentésváltozásaira. Ennek kapcsán írja, hogy egy ideje a , politikailag teljes jogú népet, akármilyen nyelvű volt, Magyarország nemzetének nevezgeték. Ma is szokás mondani: Magyarországnak egy t. i. politikai nemzete, de több nemzetisége van." Ha ezt nem tekinti fő mondanivalója részének, ez azt jelenti, hogy őt az ethnos általános meghatározása, oka és dinamikája érdekli, amiben a nyelvnek tulajdonít primátust és nem a politikai szerveződésnek. Kérdés: , Mi által és hogyan lesz a nemzet meg a nép? A nemzet lesz - állítja — nyelve, hite és társadalmi szerkezete által. E három közt a nyelv az első, ez a nemzetek születése és, ha szabad így mondani, életének fája is." A különös, vagyis az egyes népek nyelve tény, de eredetüket bajos megállapítani. A különös nyelvet beszélők alkotják a különös nemzetet, amely , első tője bizonyosan testi származás útján keletkezett és szaporodott". De a nemzet nemcsak születés útján gyarapodik, és halálozással fogy, hanem , hozzáragaszkodás és tőle elszakadás által is szaporodik vagy fogy. A nyelv nem születik az emberrel, ő azt utóbb szüléjitül, társaitul eltanulja; sőt régi társai változtával, új társaitul új nyelvet is tanulhat, s ezáltal anya-nemzetétől elszakad és fogadott nemzetébe lép be. [...] A ki a nemzeteknél csak a természetes szaporodást, tehát a testi származást tekinti, az nem ismeri a nemzetek életét. A hozzáragaszkodásnak eszköze sokféle; lehet magasabb műveltség, lehet nagyobb erő, lehet nagyobb szám s viszontag: az eredmény ugyan az marad mind a szaporodásra, mind a fogyásra nézve."" Az eleve adottsággal, a bele születés kizárólagosságával és determinációjával szemben ez a koncepció a változékonyságságot vallja, a nemzethez tartozást a be- és kilépés lehetőségei nyomán rugalmasan értelmezi. A nemzet kialakulásában a saját — , különös" — nyelven alapuló saját hit a következő konstitutív tényező. A hit és vallás nevelték és nevelik az embert, a nemzetet, az emberiséget. A különös nyelvben tehát a különös hitnek szavai, elnevezései a nemzeti szellem legeredetibb nyilatkozásai." A nemzetek egymásra hatása miatt a kifejezések változnak, ,, de a nemzet megmarad, a míg nyelvét megtartja, s az új hitet is belé oltja a nyelvébe". A harmadik tényező a társadalmi viszonyok kialakulása, mert a , különös nyelven beszélő és különös, saját hitét valló nemzet ok8 Hunfalvy 1876: i. m. 48. Az elmondottak alapján véli úgy, hogy az etnográfia és az etnológia tulajdonképpen , nemzetek leírása, nemzetek tudománya" volna. Uo. 48-49. - kiemelés az eredetiben.
