Oldal 28 [28]
OCR
26 9 Néprajz és muzeológia a néppel, ethnossal kapcsolatos fölfogását, valamint az annak tanulmányozására hivatott tudományterület jellegét. Az etnográfia a népeket leíró tudomány, az etnolögia pedig azt keresi, ahogy mondja, , hogyan lett a nép". De a két szónak egy az értelme, minthogy , a tudomány mind azt kutatja, hogyan lettek a népek, mind le is irja azokat. Illyen ertelmü a nemet Völkerkunde nemet szó is."5 Emiatt — bár külön nem indokolja - ő az első kifejezésnél marad, holott ha az általa is mondott különbségtételt szigorúan vesszük, etnológiát művel. Csaplovics Janos - akire nem hivatkozik — fél évszázaddal korábban az etnográfiát , az Ország lakosainak statistikai leirása"-ként határozza meg. Ő nem a történeti népleírást készít, hanem állapotrajzot — szavaival: , ethnographiai mappát" - ad az ország népeiről lakóhelyük ismertetésével, statisztikai, vallási adatokkal, etnográfiai apróságokkal — gazdálkodás, erkölcs, szokás, tánc stb. jegyeivel — a fő céljának elérése érdekében: a népek karakterének, típusjegyeinek leírásához." Mindez Hunfalvy korára elfelejtődött, sem a népeket számba vevő és jellemző etnográfiai országleírás, sem a koncepciója nem épült be saját munkájába, hiába mutat hasonlóságot egymással a két, minden népet taglaló összegzés. Hunfalvy kortársai nagyjából hasonlóan különböztetik meg az etnográfiát és az etnológiát, mint ő, de a két kifejezést nem tartják felcserélhetőnek. A néptörténeti megközelítést általában etnológiának nevezik, ami tágabban egyúttal a nem európai népek származására, leírására s az ennek keretében megfogalmazódó elméletekre is használatos (mint a Völkerkunde).7 De mit is értett a Hunfalvy a nép és a nemzet kifejezések alatt? Abból indul ki, hogy a magyar nyelvben ez a két szó felel meg a görög ethnosnak. , A nép — írja — tágabb jelentéslű] a nemzetnél. Magyarország népe magába foglalja az ország összes lakosságát, de az annyi nemzetre oszlik, a hány nyelv uralkodik az országban. A nemzet fogalmában a nyelv a fő ismertető, azért a nemzetiség > Uo. 47. 6 Csaplovics Janos: Ethnographiai értekezés Magyar Országról (1822). Bp., 1990., id. 9., 10. Egy 1835-ös írásában saját eljárását így magyarázza: , a legtöbben csak a történeti ethnographiát ismerik, és a legnagyobb vonzalommal vájkálnak a rég letűnt századokban. Ezzel szemben én csak a statisticai ethnographiával, Magyarország különféle lakóinak jelen megnyilatkozäsaival törődöm; nem azzal, hogy honnan származnak, hanem hogy ma valamennyi viszonylatban miként élnek és tevékenykednek." Idézi Tálasi: i. m. 3. A szak tagolódását, részterületeinek egymáshoz való viszonyát a Néprajzi Társaság folyóiratának — a Hunfalvy tiszteletére elnevezett — Ethnographiának első számában nagyívű nemzetközi kitekintés alapján Katona Lajos dolgozza ki, de már nem néptörténeti, hanem néplélektani alapon; Katona Lajos: Ethnographia, ethnologia, folklore. Ethnographia 1 (1890) 69-87. Katona Wundt néplélektani felfogásával a grazi egyetemen ismerkedett meg, ő ekkor e nézet legjobb magyarországi ismerője. 27
