Oldal 22 [22]
OCR
20 9 Néprajz és muzeológia tum szintén a magyar önkép elevenébe vág, közvetve szintén kapcsolatos a magyarság eredetével s ezen keresztül a nemzet , régiségének" kérdésével. Az üdvözlő szavak retorikai fordulata a kortársak egyik bevett diskurzusába illeszkedően a magyar-román viszony fő kérdésére utal: a származás, az eredet és a históriai elsőbbség vitájára. , Az egész magyar nemzetet nagy hálára kötelezte az által is — zárta köszöntőjét Xántus —, hogy a folyóiratokban a külföldön rólunk elterjedt téves nézeteket helyreigazította [...] Magyarország szellemi tevékenységét, kulturális működését megismertette"." A tudományos életmű és a tudományos igazság összhangját ily módon a nemzet szolgálata biztosítja. A tudomány és nemzet diskurzus alapvonulatát a magyarsággal kapcsolatos igaz tények feltárása, atudományosan helyes információk terjesztése jelenti. A tudomány - közelebbről: a néprajz — mibenléte és nemzeti feladata Herrmann Antal előadásában hangsúlyos módon ismétlődött meg. Hunfalvy , néptani működését" Herrmann az életrajz tömör vázlatába illeszti. Kifejti, hogy Hunfalvy a finnugor összehasonlító nyelvtudomány megalapítójaként is már ,ftontos ethnographiai kérdéseket tárgyal" többek közt a vogul népről, nyelvről, népköltészetről írt munkáiban. Ő fejtette meg, tárta fel és ismertette meg a világgal , Reguly gyűjtésének rejtett kincseiben az ethnographiai és folklore megbecsülhetetlen anyagát". Nyelvtörténeti munkái vezették el ahhoz, ami Herrmann szerint legközvetlenebbül összefügg az etnográfia fő céljaival. , À hazai népek származása - fejtegeti —, legrégibb története körüli vizsgálódásaiban s nemzeti hiúságnak hízelgő, de különben nem genuin népies eredetű hagyományok ellenében, univerzális modern tudással és kérlelhetetlen kritikával diadalra juttatja az objektív igazságot." Itt a székelyek eredetéről, hun származásuk kritikájáról és a román (, rumén") nyelv és nép származásáról írt kiterjedt munkáira utal. Jelzi, hogy legújabb, megjelenés előtt álló nagy műve ez utóbbi témával foglalkozik, a románság történetét dolgozza föl két kötetben. Hunfalvy etnográfiai működését elsősorban összefoglaló monográfiája, az 1876ban kiadott Magyarország ethnographiája képviseli, de Herrmann hivatkozik egy 1881-es, a magyar népről írt összegző német nyelvű kötetére is." Herrmann Antal mindezek alapján Hunfalvyt a szak alapítójának nevezi, és másodszor is nyomatékkal kitér a tudományos igazság kérdésére. Jellemzése a pozitivizmus és a nemzeti tudományeszmény valóságos krédója, amely a néprajz igazságkeresését világosan hozzákapcsolja a magyar nemzet (sugallt 1 Uo. 2° Herrmann Antal: Hunfalvy Päl mint ethnographus. Ethmographia 2 (1981) 382-385. id.: 383. Läsd még U6: Hunfalvy Pál emlékezete. Ethnographia 5 (1894) 147-149. Hunfalvy hivatkozott műveit lásd alább.
