Oldal 18 [18]
OCR
16 9 Néprajz és muzeológia ellenére felvethető, hogy a néprajz már a tárgykör imént jelzett megnevezésével bő tény- és vitaanyagot szolgáltatott a közgondolkodás számára, ugyanakkor a tudományos munkamegosztás alakulásában többféle szellemi irányzatot olvasztott magába, és széles mozgásteret határozott meg önmagának. A magyar néprajz azonban nem teoretikus tudomány, történetére jellemző az elméletellenesség, amit bírálói különböző alapállásokat követve gyakran kárhoztatnak. Anyaghalmoz6, faktológiai gyakorlat jellemzi, a nemzeti diskurzus vonatkozásában azonban jól égő s jól égethető gyúanyagot szolgáltat. A kérdés annyit jelent, hogy nemzeti tudomány-e a néprajz a vizsgált korszakban? Ha igen, milyen vonatkozásokban, ha nem, mennyiben nem, s milyen kapcsolatban áll a korszak meghatározó nemzeti-politikai problémáival? KONTEXTUSOK, HAGYOMÁNYOK A néprajz a 19. század végén még korántsem kész szaktudomány. Hogy mikortól , kész", aligha állapítható meg pontosan, de kétségtelen, hogy a 19. század végén s fordulóján már többé-kevésbé elkülönült szaktudományként kezelhető. Léteznek művelői, noha többségük más szakterületekről érkezett vagy még inkább autodidakta, van már megszerveződött művelőit összefogó szakmai társasága, vannak kiadványai, országos és helyi múzeumi gyűjteményei, kiállításai. A szakemberek képzése még kezdeti szinten áll, de a szak már külső megítélés szerint is létezik. Mint gyűjtő jellegű tudományszak, személyes, intézményi és koncepcionális kapcsolatai bonyolult hálót alkotnak. Röviddel a Magyarországi Néprajzi Társaság 1889. január 27-i megalakulása után, 1891. november 28-án a társaság havi ülését az elnök, a 81 éves Hunfalvy Pál (1. kép) tiszteletére rendezte. A beszámoló megfogalmazása szerint „szereny családi jellegű ünnepséget" tartottak, amelynek alkalmát az ünnepelt fél évszázados jubileuma szolgáltatta: Hunfalvyt ötven éve választotta a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába. Az ünneplő közönség nem korlátozódott a társaság tagjaira, az akadémia , heti üléstermét igen díszes és előkelő közönség töltötte meg, közte kiválóbb tudományos társaságaink: az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Természettudományi Társulat, a Földrajzi Társaság elnökei". Az ülést Xántus János társasági alelnök nyitotta meg, majd az ünnepelt, Hunfalvy szólt röviden, , szerénységtől ragyogó" nyilatkozatban. Arról beszélt, hogy szemben Révay Miklós idejével, amikor , még nem volt meg a magyar nemzeti irány", neki már más lehetőségei voltak, eredményeit az akadémiának köszönheti. Ezt követően kezdődött meg a felolvasóülés. Elsőként Herrmann Antal, a társaság titkára szólt Hunfalvy Pál mint ethnographus címmel, majd Herman Ottó tartott előadást a pásztorság ékítményei alapján
