Oldal 25 [25]
OCR
A „GNÖZISBAN A MEGVÄLTÄS”? 23 középpontjába kerül. Az egyes szám első személyű narrátor idővel át is adja neki a szót — hiszen Merlin részben (s mint a regény végére kiderül: egész/b/en is) , megöleti magát" a cél érdekében, s valóban küldi a szintén egyes szám első személyű tudósításokat, melyek betétszövegként funkcionálnak majd —, ám előtte fontosnak tartja leszögezni: „tävol állok azoktól a misztikus és gnosztikus és spiritisztikus elemektől, szektáktól és vtudományosx kutatóktól, akik ebben a furcsa ügyben szerepet játszottak. [...] Bevallom, mindig ellenszenves volt nekem ez a társaság, a nyugalmazott ezredesek, volt ällamhivatalnokok és idős magánzónők mindig egyformán kialakuló gyülekezete, elsötétített szobákban ünnepelt émelítő szertartásaikkal" (Karinthy, 2011, p. 19). Miután megismerjük Merlin előtörténetét — megtudjuk, hogyan kereste meg a New History című népszerű, , félheti magazin" szerkesztőségét, s ajánlotta ott fel szolgälatait —, a riporter , útra kel , s innentől kezdve az ő tolmácsolásában követhetjük nyomon az eseményeket. A túlvilági utazás sajátos parafrázisa lesz Dante Isteni színjátékának is,! csak ezúttal nem Vergilius, hanem — szimbolikusan — épp a felvilágosodás egyik jeles gondolkodója (enciklopédikus törekvéseivel" Karinthy példaképe), Denis Diderot fogja kalauzolni a főszereplőt különböző, evilágon túli helyszíneken, valamint az egyetemes történelem korszakainak megfelelő, holtak által lakott birodalmakban; a történelmi múltban tett kirándulás motívuma pedig majd madáchi áthallásokat is konnotál. Mindeközben találkozunk a világtörténelem nagyjaival (például Caesarral, Marco Polóval, Napóleonnal), illetve egykor élt jeles gondolkodókkal, művészekkel (többek között Szókratésszel, Sade márkival, Freud professzorral). Merlin megpróbálja megváltoztatni a történelem menetét is, amikor például Julius Caesart le akarja beszélni arról, hogy március idusán a szenátusba menjen, ahol majd Brutusszal s a többi összeesküvővel találkozik, s merényletet követnek el ellene. De Karinthy sok esetben természettudományos tájékozottsägät is megcsillogtatja, s hol Diderot, hol Oldtime szäjäba adva fejt ki a téridő kontinuummal kapcsolatos elmeleteket, valamint eljätszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha az időnek olyan kiterjedése lenne, mint a térnek és fordítva. A regényben több helyütt is előkerül a spiritizmus fogalma. Amikor például Oldtime átlépi az élet és a halál közötti kaput, s elsőként tapasztalja meg a testi , Talán egyszerűbb volna egy közismert kollégámnak, bizonyos Mr. Alighieri Danténak módszerét és formanyelvét használnom. Ő ugyanis utólag írta meg tudósítását, s így nem kellett erőltetnie magát, otthon volt megint, az Önök nyelvén beszélt, folyékonyan, legfeljebb kicsit izgatott volt még, ami csak basznált, ütemessé tördelte szét a szót, s az egyforma betűkkel végződő szavak nagy segítségére voltak, hogy ráeszméljen ezeknek a szavaknak a valóságban (mondjuk: itt) tapasztalt tartalmi összefüggésére. Így persze könnyű volna nekem is. Mentségemre szolgáljon, hogy én innen beszélek" (Karinthy, 2011, p. 72).
