Oldal 11 [11]
OCR
ELöszö 9 interdiszciplináris megközelítésben elemezték. A magyar és a közép-európai tendenciákat, különösen a reformpedagógiai törekvéseket elemző vizsgálatok az életreform törekvések multikulturális jellegére mutattak rá (Németh, Mikonya & Skiera, 2005; Skiera, Németh & Mikonya, 2006). A tanulmanykétet az ELTE PPK Elmeleti-Tört£neti és Osszehasonlité Pedagógiai Kutatócsoport keretében folyó, ezt a kutatási irányt követő, 2004-ben induló hazai és nemzetközi kutatási pályázatok (OTKA, OMAA, MMA,) által is támogatott Életreform és reformpedagógia kutatási projektjéhez kapcsolódik. A prof. dr. Németh András által vezetett, folyamatosan bővülő kutatócsoport eddigi eredményeit számos konferenciaelőadás, hazai és nemzetközi folyóiratban megjelenő tanulmány, továbbá a témában készített doktori disszertációk mellett magyar, német és angol nyelvű tanulmánykötetek is összegzik (Németh & Hopfner 2008; Németh & Pirka 2013; Beke, Németh & Vincze 2013; Németh, Pirka & Pukänszky 2013; Nemeth, Stöckl & Vincze 2017; Boreczky & Vincze 2018; Németh & Skiera 2018; Vincze, Kempf & Németh 2020a, 2020b). A kutatócsoport kiemelkedő vállalkozása volt a Műcsarnok felkérésre a Rejtett történetek — az eletreformmozgalmak és a művészetek (2018—2019) című kiállítás megrendezése és a téma disszeminációját szolgáló nemzetközi konferencia megszervezése. Jelen kötet írásai a fenti publikációs sorozat újabb alkotásaként, minden eddiginél tágabbra nyitják az életreformhoz köthető asszociációs teret. A tanulmányok két nagyobb témakörhöz kapcsolódnak. Az Életreform és a művészetek — vallásos és okkult hatások című fejezet első tanulmányában Arany Zsuzsanna a Nyugat folyóirat szerzőinek spiritizmuskritikájáról ír. Ezt követően két tanulmány a képzőművészet területére visz. Albrecht Zsófia írásában a spiritizmussal is kapcsolatba kerülő cseh alkotó, Frantisek Kupka műveit elemzi, példát mutatva az újvallásos mozgalmak és a képzőművészet összefonódására. Végvári Zsófia két energetista alkotó, Csontváry Kosztka Tivadar és Wilhelm Ostwald művészeti elképzeléseit és festészeti alapanyagokkal kapcsolatos újításait állítja párhuzamba, áttekintve Ostwald írásait és azok Csontváry által publikált értelmezését. Pálkuti Anikó Hamvas Béla író, filozófus és esztéta művein keresztül vizsgálja a szerző kapcsolódását a századfordulón megjelenő életreform-mozgalmakhoz. Földiné Irtl Melinda &s Komär Lajos tanulmányában Hermann Hesse, nemet-sväjci ir6 a TávolKelethez fűződő kapcsolatát mutatja be. Hársvölgyi Virág a magyar sajtó által közvetített távol-keleti hatásokról ad áttekintést. Ruzsa Bence, Szabó Zoltán András és Németh András dolgozatukban nemcsak Hamvas Béla magyar életreform mozgalomban betöltött szerepét vizsgálják, de áttekintést adnak a Hamvas Béla Kör szellemi életben betöltött szerepéről és a Hamvas-kultusz átalakulásáról is. A kötet második nagy fejezetének címe az Életreform — reformpedagógia és művészetpedagógia. Polyák Zsuzsanna a Kodály Zoltán zenepedagógiájára, vala
