Seite 28 [28]
OCR
SZTÁRAY KÉZDY ÉvA — DRJENOVSZKY ZSÓFIA — HIRES-LÁSZLÓ KORNÉLIA — SÁNTHA ÁGNES mellett a termékenység mérséklődése eredményezte, amelynek magyarázata rendkívül összetett. Egyik fontos magyarázó faktora, hogy kitolódott a nők átlagos életkora az első gyermekük születésekor. , Napjainkban a családalapítást és a gyermekvállalást abban az életkorban kezdik a nők, amikor három évtizeddel korábban szinte már befejezték." Továbbá látnunk kell, hogy míg az alacsony iskolai végzettségű, nyolc általános iskolai osztályt végzett anyák első gyermekvállalási kora nem tolódott ki 2000 óta, a felsőfokú végzettségűek esetében 28,7ről 32 évre nőtt.? Az első gyermek vállalásának kitolódása mellett az első házasságkötés kora is megemelkedett az utóbbi évtizedekben, különösen a felsőfokú végzettségűek körében." Demográfiai kutatások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a házasságon kívüli párkapcsolati formák terjedése és a házasságon kívüli születések számának 2015-ig tartó növekedése ellenére nagyobb arányban (2023-ban 769) születnek gyermekek házasságban." Ez a halasztott, kitolódott házasságkötés és gyermekvállalás — részben — a termékenységi időszak biológiai korlátai következtében azt eredményezi, hogy a tényleges, megvalósult gyermekszám nem éri el a tervezett, vágyott gyermekszámot. Bár hozzá kell tenni, hogy a gyermekvállalási tervek megvalósulása nagyobb valószínűséggel következik be a házasságban élők diplomások körében.? Mindezek ellenére a születésszám csökkenéséért nem tehető felelőssé a felsőoktatás expanziója, ugyanis a legalacsonyabb gyermekszámot épp a középfokú végzettségűek, különösen a szakmunkások körében figyelhetjük meg." A termékenység iskolai végzettség szerinti alakulása egy U alakú görbét mutat, mely szerint az alacsonyabb és a magasabb végzettségi szint magasabb termékenységet, azaz nagyobb gyermekvállalási hajlandóságot mutat." További kutatások pedig arra mutatnak rá, hogy (2018-ban) a homogám, vagyis azonos társadalmi 34 Uo., 139. 35 Kapitány Balázs: Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon - európai kitekintéssel, Pannonhalmi Szemle, 31. évf., 2023/4, 32—45. 36 A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2017. 7 Gregor Anikó: A hazai ifjúság demográfiai jellemzői és az azt alakító tényezők, in Nagy Ádám (szerk.): Margón kívül. Magyar ifjúságkutatás 2016, Budapest, Excenter Kutatóközpont, 2016, 7-35. 38 Magyarország, 2023, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2024. ?9 Kapitány Balázs — Murinkó Lívia: Párkapcsolati változások, termékenységi trendek, in Kolosi Tamás - Szelényi Iván — Tóth I. György (szerk.): Társadalmi Riport 2020, Budapest, Tárki, 2020, 146-170. 10 Kapitány Balázs: Bimodális (kétcsúcsú) termékenységi görbe Magyarországon - leíró eredmények és lehetséges okok, Demogräfia, 61. évf., 2018, 121-146. # Uo. + 26 +
