Oldal 23 [23]
OCR
CSALÁDOS HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN me SZTÂRAY KÉZDY ÉVA — DRJENOVSZKY ZSOFIA — HIRES-LÁSZLÓ KORNÉLIA — SÁNTHA ÁGNES Az egyetemi tanulmányok és egy diploma megszerzése a legtöbb esetben családi vállalkozásként is értelmezhető, ugyanis az egész családtól nemcsak anyagi erőforrásokat igényel, hanem áldozatot, időt, megértést, türelmet és támogatást. Különösen igaz ez azokra az egyetemi hallgatókra, akik egyetemi tanulmányaik alatt már saját családdal rendelkeznek, főleg, ha gyermekük is van. Ugyanis a felsőoktatási tanulmányok folytatása egy családos hallgató számára extra kihívásokkal, nehézségekkel jár. Egyrészt egy gyermekes hallgatónak nem csupán saját szükségleteit kell fedeznie egyetemi tanulmányai alatt, hanem felelősséggel tartozik családja anyagi biztonságáért is, ami fokozott gazdasági terhet és pénzügyi kihívást jelent számukra. Másrészt idejüket és energiájukat meg kell osztaniuk tanulmányaik sikeres folytatása és a gyermekneveléssel, illetve a családi kötelezettségeikkel járó feladatok teljesítése között. A családalapítás és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetési nehézségei következtében az egyetemi hallgatóknak csak egy töredéke kezdi meg felsőfokú tanulmányait gyermekvállalás mellett, illetve vállal gyermeket a tanulmányok során. Általánosan megfigyelhető trend az elmúlt harminc évben, hogy a felnőtté válás fontos mérföldköveinek, így az első házasságkötésnek és az első gyermek vállalásának időpontja drasztikusan kitolódott, amelynek egyik magyarázó tényezője a felsőoktatás expanziója. A szülőképes kor biológiai korlátai miatt a kitolódott gyermekvállalás is azt eredményezi, hogy a ténylegesen megszülető gyermekek száma végül nem éri el az előre eltervezett, kívánt gyermekszámot. Így Magyarországon és a teljes Kárpát-medencében, az európai országok demográfiai trendjeivel párhuzamosan a teljes születési arányszám nem elegendő a társadalom természetes reprodukciójához.! A felsőoktatási intézményekben megvalósuló család-, illetve gyermekbarát intézkedések és körülmények hozzájárulhatnak tehát a demográfiai válság kezeléséhez, vagy akár enyhítéséhez is. Jelen tanulmányban a kutatást megalapozó szakirodalmi kiindulást mutatjuk be. 1 Ori Péter — Szabó Laura: A népesség száma és szerkezete, in Monostori Judit — Őri Péter (szerk.): Demográfiai portré 2024, Budapest, KSH NKI, 2024, 185—205. Tóth Pál Péter: Népességfejlődés — népességfogyás I-III., Budapest, GlobeEdit, 2024. + 21°
