OCR
SÁNTHA ÁGNES Házasságot kötött, gyermekének születését boldog család várta. Lilla kudarcként éli meg, hogy a szakmai pályáról lemondani kényszerült. Azóta kétgyermekes édesanya, boldognak és kiteljesedettnek érzi az életét, ám nehezen sikerült megbékélnie a ténnyel, hogy a Jóisten egészen fiatal korától elsődlegesen az anyaszerepet szánta neki. Az ehhez hasonló esetek jóval gyakoribbak, mint az előző esettanulmányban bemutatott sikertörténet. Lilla kitűnő bizonyítvánnyal végezte középiskolai tanulmányait, mindig fontos volt számára a tanulás. Nagy erővel és lelkesedéssel kezdte el felsőfokú tanulmányait. Párkapcsolata is ekkor kezdődött el. Korán, váratlanul bekövetkezett várandósságának híre és a kétségbeesés érzése, ami hatalmába kerítette, négy év elteltével is elevenen él benne. Intenzíven visszaidézte érzéseit, amelyek az első időszakban kizárólag negatívak voltak: félelem, kétségbeesés, pánik, tehetetlenség. Saját kétségbeesettsége azonban nem volt jellemző párjára, aki azonnal megkérte a kezét. A tágabb család is örömmel fogadta a hírt, ami megkönnyítette Lillának, hogy félelmét és nem utolsó sorban zavarát és szégyenérzetét lassan feldolgozza. Mindezt tetőzte, hogy alig néhány hónapja ismerkedett meg párjával. „A csaladjaink hozzáállása a helyzethez, a segítőkészségük, a támogatásuk sok erőt adott nekünk, és bátorságot ehhez az igencsak nagy feladathoz, lévén elég fiatal szerelmespár (voltunk). A közeli környezetünk is meglepődöttséggel és pozitív visszajelzéssel fogadta a gólyahírt." A közeli családtagokhoz, a Lilla számára , jelentős másokhoz" képest a távolabbi ismerősök reakciója már megosztottabb, többször kritikus hangvételű volt, és ez őt személyisége okán — mivel mások jó véleménye fontos számára — gyakran elkeserítette. Napjainkban tizenkilenc évesen anyává válni nem dicsőség, és a kortársak esetleges helytelenítése aggodalommal töltötte el. Ezen a helyzeten a párja nyújtotta érzelmi biztonság és szilárd értékrend segítette át: , Nagyon is foglalkoztatott mások véleménye, de aztán a barátom, aki azóta a férjem, helyreállította bennem kicsit a dolgokat, és az ő segítségével sikerült megértetnem magammal azt, hogy nem kell magyarázkodnom senkinek." Lilla elbeszélésében többször hivatkozik Istenre. Saját és családja vallásos hite, illetve azon meggyőződése, hogy minden életeseményünk egy nagyobb isteni terv része, semmiképp sem véletlen, és még kevésbé büntetés, megnyugvást és elfogadást hozott a fiatal pár életében ebben a kritikus élethelyzetben. Fel sem merült bennük a terhességmegszakítás lehetősége. Lilla visszaemlékezését az isteni akaratra való ráhagyatkozás szövi át: , Ember tervez, Isten végez, abbahagyom az egyetemet, a teljes időmet és mindent csak a babának szeretnék szentelni, nem szeretnék egy értékes pillanatot sem elvenni tőle, csak mert vanyának + 16 +