Oldal 28 [28]
OCR
FÓRIS ÁGOTA a szaknyelveket ezek egy alcsoportjaként, foglalkozásokhoz kötődő nyelvváltozatként jellemzik. (A magyar nyelvi rétegződést bemutató modelleket Tolcsvai Nagy Gábor? tekinti át részletesen.) A szaknyelvkutatás vizsgálati módszereire jellemző, hogy kontrasztív (összehasonlító) eljáráson alapulnak, és általában a köznyelv és a vizsgált nyelvváltozattípus jellemzőit vetik össze egymással. Az etalon szerepét a köznyelv tölti be, vagyis a köznyelvi változathoz viszonyítják, azzal mérik össze a másik (szaknyelvi, csoportnyelvi) változatot. A szociolingvisztikában, és általában a nyelvészetben, a szaknyelvek lexikai állományát szakszókincsnek (vagy szakszókészletnek) nevezik. Terminusnak gyakran a szakszavakat hívják (tehát szinonimaként használják a két szót); másutt pedig, leszűkítve a fogalmat, azokat a speciális szakszavakat nevezik terminusnak, amelyek csak egyetlen szaknyelvben használatosak. Amikor a terminust egyszerűen szakszónak tekintik, és azt vizsgálják, hogy melyik nyelvváltozattípusból melyik nyelvváltozattípusba került át, honnan hova vándorolt, olyankor szokás terminologizációról (köznyelvi szó szakszóvá válik) és determinologizációról (szakszó köznyelvi szóvá válik) írni. A terminológia szintén a szakszókinccsel (egy vagy több nyelv szakszókészletével) foglalkozik. A terminológiai vizsgálatok onomasziológiai kiindulásúak (fogalomalapúak, fogalomközpontúak), de nem a nyelvváltozatot használó társadalmi csoport jellemzői alapján közelítenek a szaknyelvekhez, hanem fogalmi, jelentéstani, rendszertani szempontból. A terminológia kiindulása abban az értelemben kommunikációs alapú, hogy a nyelvet olyan kommunikációs rendszernek tekinti, amelynek feladata a fogalmakban absztrahált ismeretek közvetítése. Ezért a fogalmat, valamint a fogalom és a jelölő viszonyát, a jelentést állítják a kutatások középpontjába. A terminológiai vizsgálatokban fontos a rendszeralapú vizsgálat: minden fogalom valamilyen fogalomrendszerben létezik, az egyedi fogalmak leírása csak a teljes rendszer ismeretében, illetve figyelembevételével lehetséges — ugyanígy az egyes fogalmakat jelölő terminusok megadása és leírása csak a fogalmi és a terminológiai rendszer segítségével oldható meg. Ezért egy-egy terminológiai rendszer használatához és/vagy leírásához adott (szakmai) ismeretek birtoklására is szükség van. Ez következik abból, hogy a terminussal jelölt fogalom a dologi ismeretekből absztrakcióval alakult ki, úgy, hogy az absztrakciós folyamat során a közös jegyek kerültek kiemelésre, az egyedi jegyek viszont a fogalom kialakulásának egymást követő szintjein fokozatosan ? Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelvi rétegződést bemutató modellekről, in Hajdú Mihály — Keszler Borbála (szerk.): Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára, Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete — Magyar Nyelvtudományi Tärsasäg, 2003, 272-277. + 26 +
