Oldal 40 [40]
OCR
38 | I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK szakmák elsajátításánál a személyiségfejlesztő módszereket tartalmazó képzés meghatározó lehet (Szebeni 2009). Terápiás beállítódás: a csoportvezető beállítódása, amely képes megteremteni az önreflexió lehetőségét a csoportban. Másrészt ez a beállítódás azt is jelenti, hogy a vezető a csoporttagokról mint páciensekről gondoskodik, figyel fejlődésükre, így gyógyító csoportként értelmezi a társas alakzatot. A fentiekből is látszik, hogy nagyon sok fogalom mögött meghúzódó tartalmi definíció alkalmas lenne pedagógiai vagy szociális csoportok jelenségeinek leírására is, ha nem kapcsolódna hozzájuk a , terápia" kifejezés. A csoportmunka tehát azért, mert társas térben zajló tevékenység, olyan folyamatokkal jellemezhető, amelyek alkalmasak a pedagógia és a szociális segítés területén való alkalmazásra. A pedagógiai folyamatban az információátadás során a változás a cél, amely a gyermek ismeretében és személyiségében is bekövetkezik. Így van ez a szociálpedagógus által vezetett csoportoknál is. Bár nem elsődleges cél a változás, de a hátrányos helyzet kompenzálására létrejött csoport, amely az iskolába való sikeresebb beilleszkedést tűzi ki célul, olyan változásokat képes indukálni a tagokban, amely változásoknak köszönhetően sikeresebb lehet a tagok iskolai teljesítménye, szociális viselkedése. A változáshoz interakciókra van szükség. Az interakciót Keményné (1989) alapján ,az embereknek társas helyzetben lezajló, kölcsönös, egymáshoz viszonyított viselkedéseként" értelmezzük. Az interakciók mellett a változás szempontjából Yalom (1970) az alábbiakat tekintette még lényeges tényezőknek: e Információközlés: célja, hogy megszüntesse az esetleges bizonytalanságot, amely a csoport elején a tagok egy általános sajátossága. Amennyiben az információt a tagok adják egymásnak, az információ a csoport kohézióját is befolyásolhatja és építheti. e Reménysugalmazás: a csoport vezetője teszi a tagok felé, ami segítheti őket abban, hogy bízzanak a csoport erejében. Amennyiben a csoport vezetője képes arra, hogy sugalmazni tudja az adott helyzettel való megküzdés lehetőségét, a tagokra ez építő hatással lehet. e Egyetemlegesség és különbözőség: lényege, hogy az egyén talán nem is gondolja, hogy a problémájával nincs egyedül, illetve más is lehet hasonló helyzetben. Ennek felismerése a csoportban erőt adhat a tagoknak, illetve mások problémáinak meghallgatása és megértése segíti a saját problémáját megosztó tagot.
