Oldal 34 [34]
OCR
32 | I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK amelynek alapján ezeket jobban el tudjuk különíteni a terápiás csoportoktól. Nem gondolhatjuk, hogy egy teljesen más megközelítésű csoportmunka fogalmat találunk majd a pszichológiai csoportokhoz képest, hiszen a közös gyökerek a pszichológiai csoportokhoz vezetnek vissza, illetve azok hatásai érezhetőek. A terápiás csoportoknál már említett Pratt a betegeivel való foglalkozás során szociális szakembereket is alkalmazott, sőt a terápiás csoportokon ezek a szakemberek is jelen voltak, és bár nem volt specifikus csoportvégzettségük, de mondhatjuk, hogy az első szakemberek voltak, akik szociális csoportmunkát végeztek. Ennek ellenére az európai (Arnold Toynbee, Toynbee Hall settlement ház, London, 1877), az amerikai (Jane Addams, Hull House, Chicago, 1889) és magyarországi (settlement mozgalom Újpesti Főiskolai Szociális Telep, Hirschler Rezső vezetésével, 1912) szociális csoportmunka kialakulása is a szegénygondozáshoz, a settlement mozgalomhoz köthető. A settlement házakban tevékenykedő - főleg szociológiát hallgató — egyetemisták egyrészt különböző fontos információkkal látták el a csoport tagjait, másrészt segítették a társadalmi életben való részvételhez szükséges készségek kialakítását, vagy a meglévők korrekcióját. A szolgáltatások között fontos volt a szabadidős programok szervezése is. Lathatjuk majd, hogy a szociälpedagögusi csoportmunka ertelmezesénél a szabadidős tevékenység fontos lesz, de nem egyedüli és fö meghatärozöja amunkaformának. (Müller 1992) A szociális munka csoportos munkaformájának kialakulását legjobban a tevékenység elnevezésére adott fogalmak értelmezésén keresztül lehet tisztázni, amelynek során Szilvási tanulmányára támaszkodunk (Szilvási 1997), ám az abban szereplő meghatározásokat kritikai beállítódással fogjuk interpretálni. A csoportmunka fogalmi használata során a szociális munkában először szociális csoportmunkának nevezték el a csoporttal végzett tevékenységet. Ennek a lényegét úgy határozták meg, hogy a csoport a probléma köré szerveződik, az egyén pedig másodlagos. A csoporttevékenység a problémamegoldásra fókuszál, amelynek alapját a problémamegoldó modell alkotja. Ez a típusú csoportmunka-megközelites jelen van a szociälpedagögusi csoportfelfogäsban, hiszen a tagok jellemzőiből összeállított szükségletcentrikus programterv középpontjában itt is a tagokra jellemző probléma áll. Ám különbségként elmondható, hogy a problémát szükségletté fordítjuk, és azt a problémamegoldó folyamat szakaszainak megfelelően, a tagok igényeit, tempóját, sajátosságait figyelembe véve dolgozzuk át. Ahogy a pszichológiai csoportok megerősödtek Európában és az USA-ban, egyre jobban fejtették ki hatásukat a társszakmákra. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy a szociális munkában használt csoportmunka második elnevezése csoportterápia volt. Ez már a nevében is sejteti azt a hasonlóságot, amelyet a
