Oldal 38 [38]
OCR
Eltérő nemzedéki perspektívák Szabó Dezső és a népi szociográfusok kapcsolata A társadalom radikális átalakítását célzó Szabó Dezső-i , magyar forradalom" értelmezése után koncepciójának a két világháború közötti időszakban kifejtett hatását vizsgálom. Közismert, hogy Szabó Dezső közírói és irodalmi munkássága jelentős hatást gyakorolt a korszak közéletére. Vargabetűkkel tarkított munkássága, ha változó intenzitással is, de folyamatosan az érdeklődés homlokterében állt. Írásai és előadásai azonban különösen a fiatalokat szólították meg. Ök kepezték a húszas évek elején kialakuló rajongótáborát, és ők voltak azok, akik eszméinek megvalósítására eltökélten vállalkoztak. Nem készült még el a kérdéskör monografikus feldolgozása, de az egyébként nagyon különböző irányt képviselő szerzők — Lukács György (1945; 1947), Gombos Gyula (1975), Borbándi Gyula (1989) és Szabó Miklós (1989; 2000) — is egyetértenek abban, hogy Szabó Dezső munkássága nagyban hatott a harmincas évek népi szociográfusaira is. Szabó Dezső nemzeti radikalizmusa a harmincas években jelentkező új generáció tagjainak többsége számára , útmutatóul" (Monostori 2018a; 2018b; 2018c) szolgált. Azonban Németh László alapos reflexióin (Németh 1992]; 1999a) kívül a népi mozgalom tagjai meglehetősen kevés alkalommal hivatkoznak Szabó életművére. Elszórt megjegyzéseikből inkább csak a munkásságához fűződő ambivalens viszonyuk világlik ki, mintsem az utat kijelölő előd iránti feltétlen csodálat. Ebben a fejezetben két összefüggést vizsgálok. Egyrészt azt értelmezem, hogy miért hatott Szabó munkássága elementáris erővel az őt követő generációra. Másrészt arra keresem a választ, hogy a Szabó köpönyegéből kibújó népieknek miért voltak fenntartásai a harmadikutas gondolat megalkotójával szemben. Hasonlóan a korábbi fejezethez, a jelzett kérdésköröket itt is tudásszociológiai nézőpontból elemzem; közelebbről pedig az egyes generációk eltérő társadalmi helyzetének és különböző percepciós sémájának a hatását vizsgálom. A szellemi hatások, szembenállások értelmezésekor ez a megközelítés nem vitatja el a vizsgált szerzők munkássága aprólékos, filologikus feldolgozásának szükségességét és mindazokat az elemzési szempontokat, amelyek a történeti és eszmetörténeti kutatást kijelölik, azonban a szerzőkre, generációkra ható társadalmi tényezőket is hangsúlyozottan számba veszi. Abból indulunk tehát ki, hogy minden szerző és irányzat gondolkodása tükrözi a társadalmi hatásokat, vagyis a tudásszociológiai értelmezés azt állítja, hogy a világ megragadásának perspektívája
