OCR
+ EGYENSÜLYKERESES ES ERZELMI TÄMOGATÄS + Az adatok alapján az érzelmi támogatás toronymagasan a legfontosabb tényezőnek bizonyult, a válaszadók közel 9496-a jelölte meg ezt a választ. Ez azt mutatja, hogy a hallgatók a párkapcsolatot elsősorban olyan érzelmi biztonságot nyújtó színtérként képzelik el, ahol a meghallgatás, empátia és vigasztalás alapvető szükségletek. A motiváció és fejlődési támogatás szintén jelentős arányban (73,9%) kapott helyet, ami arra utal, hogy a résztvevők értékelik, ha a partnerük aktívan bátorítja őket céljaik elérésében, fejlődésükben. Ez a párkapcsolat dinamikus, támogató funkciójára mutat rá, ahol a felek nem csupán , társként", hanem egymás mentoraiként is jelen vannak. A gyakorlati segítség (7196) és egészségügyi támogatás (65,996) szintén magas prioritást élveznek, melyből az következik, hogy a válaszadók fontosnak tartják a hétköznapi életvezetési terhek megosztását, illetve a partner gondoskodását egészségügyi nehézségek idején. A szociális támogatás (44,996) és az anyagi támogatás (40,6%) kevésbé hangsúlyos, de még így is a minta közel felétől kapott jelölést. Ez azt sugallja, hogy bár ezek a tényezők nem tekinthetők elsődlegesnek, sokak számára kiegészítő szerepet játszanak a párkapcsolat stabilitásában és elégedettségében. Következtetésként elmondható, hogy a párkapcsolati támogatás legfontosabb dimenziói az érzelmi jelenlét, a személyes fejlődés támogatása, valamint a hétköznapi kihívásokban való gyakorlati részvétel. Az eredmények alapján a résztvevők olyan kapcsolati modellt preferálnak, amely a kölcsönös gondoskodásra, fejlődésre és partneri együttműködésre épül. A kérdőív ezen részének eredményei tovább árnyalják a segítő szakmában dolgozók párkapcsolati helyzetét, elvárásait és a munkájuk hatását az érzelmi életükre. A válaszok megoszlása és a kiegészítő szöveges válaszok alapján jól kirajzolódik, hogy bár vannak közös mintázatok, a szakma hatása az egyéni párkapcsolati igényekre és elvárásokra korántsem egységesen értelmezett. A válaszadók közel fele (35,5%) úgy nyilatkozott, hogy a segítő szakmájuk csak a legkisebb mértékben befolyásolja párkapcsolati elvárásaikat, míg további 31,296 ezt közepesen alacsonynak értékelte. Csupán 11,696 érzi úgy, hogy ez erőteljes befolyással bír. Ez arra utal, hogy sok segítő szakmában dolgozó próbálja tudatosan különválasztani a munkát és a magánéletet — ezt a törekvést több nyílt szöveges válasz is megerősíti (, A munkát és a magánéletet külön kell tekinteni"; Nem érzem úgy, hogy befolyásolná"). Ugyanakkor az, hogy a válaszadók 52,996-a kiemelten fontosnak tartja, hogy a párjuk megértse szakmai kihívásaikat és érzelmi terheiket, jelzi, hogy bár a szakma nem feltétlenül változtatja meg az elvárásokat, az érzelmi támogatás mégis kulcstényező. Az érzelmi igénybevétel jelentőségét visszatérően hangsúlyozták a s 39 e