OCR
BANDOR ZOLTÁN gyermekeiket, a szegregált lakókörnyezet iskolai szegregációhoz vezet. Az intézményekben ez sok esetben nem szándékos, hanem spontán kialakult helyzet, amely mögött azonban a többségi társadalom előítéletessége húzódik meg. A ,white flight" jelenség lényege, hogy a magasabb státuszú, nem cigány szülők nem szeretnék, ha gyermekeik magas cigány arányú iskolába járnának, ezért másik intézményt keresnek, vagy akár el is költöznek olyan településre, ahol elképzeléseiknek megfelelőbb iskolát találnak. Ez a folyamat különösen ott jellemző, ahol csak egy iskola működik, így a választási lehetőségek korlátozottak. A lakóhelyi szegregáció tehát közvetlenül hat az iskolai szegregációra, és hosszú távon konzerválja a társadalmi elkülönülést." Ezt a jelenséget alátámasztják a területi adatok is. A kistelepüléseken, ahol a cigány közösségek száma magasabb, nagyobb valószínűséggel szegregálódik egy-egy település vagy annak egy része, s főként annak következtében egy-egy intézmény is. Összességében a cigány fiatalok iskolai sikertelenségének okait nem kizárólag a cigányság kultúrájában, hagyományaiban vagy eltérő értékrendjében kell keresni. A helyzet komplexitását el kell ismernünk, és tudatosítanunk kell, hogy a ,Cigány-ügy" nemcsak a cigány közösségek, hanem az egész társadalom ügye. A probléma kezelése inkluzív szemléletet, egymás megismerését, valamint a pedagógusok interkulturális kommunikációra, a cigány kultúrára és történelemre irányuló képzését igényli. Ezek az ismeretek beépíthetők az oktatási programokba, elősegítve a cigány közösségek jobb megértését és a befogadó tanulási környezet kialakítását. A pozitív példaképek biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy minél több cigány származású szakember dolgozzon a nevelési-oktatási területen, hozzájárulva az iskolák és a cigány családok közötti bizalom és együttműködés erősítéséhez." Az iskolai sikertelenségek következményei Az 1990-es évek második felétől statisztikai adatokkal igazolhatóan nőtt a cigány gyermekek részvétele a középfokú oktatásban. A korábbi időszakhoz képest többen fejezik be az általános iskolát: az 1971-es cigánykutatás és az 1990-es évek közepe között több mint 300%-kal nőtt a 20—29 évesek körében az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A középfokú oktatásban is jelentős előrelépés történt: 2001 és 2022 között 28996-kal nőtt a szakképzettséget és 52996-kal az érettségit szerzők száma. Ugyanakkor a legfrissebb szociológiai 16 Havas Gábor - Kemény István - Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolákban, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 2001, 14—17. 7 Kirkby-Whitcombe-Nuttall: Education inequalities facing Gypsies, 5-6. + 16 +