Page 12 [12]
OCR
BANDOR ZOLTÁN BEVEZETÉS Dolgozatom elején érdemesnek tartom tisztázni a cigány közösségek definiálásával kapcsolatos fogalmakat, valamint a téma időszerűségét. Bár a köznyelvben elterjedtebb a , roma" kifejezés, tudományos szempontból indokoltabb a , cigány" terminus használata, mivel ez átfogóan utal a Magyarországon élő, kulturálisan és nyelvileg is heterogén cigány közösségekre. A , roma" szó eredetileg — tágabb értelemben - az oláhcigányok megnevezésére szolgál, így nem reprezentálja teljeskörűen a hazai cigány populációt. Ennek megfelelően a dolgozatban következetesen a , cigány" népnevet alkalmazom. A téma aktualitását a cigány közösségek társadalmi helyzete és megítélése indokolja. Különösen fontosnak tartom a fiatalok oktatási esélyeinek vizsgálatát, mivel a felsőoktatásban való részvételük alacsony, és számos strukturális akadály nehezíti előrejutásukat. Az oktatás, mint az emberi tőkébe történő befektetés, kulcsszerepet játszik a vertikálisan felfelé történő és intergenerációs társadalmi mobilitás előmozdításában egy Magyarországhoz hasonló, egészen zárt társadalomban. A szociálpedagógia céljai közé tartozik a társadalmi igazságosság és befogadás elősegítése, így a kutatás hozzájárulhat olyan beavatkozási stratégiák kidolgozásához, amelyek javítják az oktatási esélyegyenlőséget és erősítik a társadalmi kohéziót. A CIGÁNYSÁG GENERIKUS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kit tekinthetünk cigánynak? Azt, aki annak vallja magát" — ez tekinthető a hivatalos álláspontnak, a jogi szabályozás tükrében is.! Egy másik megközelítés szerint cigány az, akit a környezete annak ítél.? Figyelemre méltó az a tény, hogy jelentős eltérés mutatkozik az önbevallás és a külső megítélés adta szám és arány k6zott.? A 2022. évi népszámlálás alapján például csupán 209 909 fő vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak." 1993. évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól: , 1. § (1) bekezdés — E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire." (Kiemelés tőlem.) (Letöltés: 2024. november 27.) Babusik Ferenc: Magyarországi cigányság — strukturális csapda és kirekesztés, Esély, 18. évf., 2007/1, 4. Bali János: A halmozottan hátrányos társadalmi helyzet leküzdésének problematikája és jó gyakorlatai a magyarországi cigányság példáin keresztül, Budapest, ELTE BTK Néprajzi Intézet, 2018, 8. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/ (Letöltés: 2024. november 27.) 19 w > +10 +
