Oldal 70 [70]
OCR
INNOVÁCIÓ ÉS TEREMTÉSVÉDELEM 9.3 Az aktuális szabályozási kihívásokról a teremtésvédelem tükrében Ahogy a vizsgálat hipotézisében megjelöltük, a GMO-k európai jogi szabályozása és teremtésvédelmi szemléletű értékelése között az elővigyázatosság elve az az összekötő híd, ahol az értékprioritások találkoznak." A katolikus egyház társadalmi tanítása, amely az emberi méltóság, a közjó, a szolidaritás és teremtés , gondozásának" szemléletét hangsúlyozza, keretet nyújt a GMO-k európai szabályozása változásainak értékeléséhez. Az alábbi elemzés a GMO-szabályozás európai fejlődését vizsgálja a társadalmi tanítás perspektívájából, különös tekintettel az etikai és társadalmi implikációkra. A katolikus egyház társadalmi tanítása értékprioritásait számos jogi szabályozási pont tükrözi. A szubszidiaritás elve például összecseng az EU 2015-ös új szabályozási keretével, amely a tagállamoknak nagyobb autonómiát adott a GMO-termesztés szabályozásában. A címkézési és a szigorú kockázatértékelési előírások tiszteletben tartják a fogyasztók méltóságát és választási szabadságát, a termékinformációkhoz való hozzáférés jogát, míg a génszerkesztés enyhébb szabályozása a közjót szolgálhatja, megfelelő élelmezésbiztonság növelés mellett. Azonban az egyházi tanítás óvatosságra is int a hosszú távú környezeti és társadalmi hatásokkal kapcsolatban, különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a GMO-k fejlesztése és alkalmazása a szegények javát szolgálja, miközben tiszteletben tartja a teremtés rendjét és a helyi közösségek autonómiáját. Az emberi méltóság és a közjó elve szerint a GMO-k alkalmazásának a szegények élelmezését és az éhínség csökkentését!" kell(ene) szolgálnia." Az egyház társadalmi tanítása szerint a mai biológiai és biogenetikai technikák új lehetőségei egyrészt nagy reményeket és lelkesedést, de másrészről bizalmatlanságot és visszautasítást keltettek. A biotechnológia alkalmazása, morális nézőpontból való megengedettsége, az ember egészségére vonatkozó következményei, hatásai a környezetre és a gazdaságra: 116 Lásd erről Tahyné Kovács Ágnes: , Egyes etikai vonatkozásokról a génmódosított szervezetek jogi szabályozása kapcsán." Iustum Aequum Salutare, 2012, 8, 257. 17 Lásd Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: i. m. 475—476. bekezdések. 18 2004 szeptemberében az Akadémia társszervezője volt egy konferenciának a Pápai Gergely Egyetemen, melynek címe: Feeding a Hungry World: the Moral Imperative of Biotechnology." [Egy éhes világ élelmezése: a biotechnológia erkölcsi parancsolója.) A konferencia vitát idézett elő. Forrás: https://www.catholic.org/featured/headline. php?ID=1387 68
