OCR
3. Az elővigyázatosság elve Nagyon fontos különbségtétel ez a fogalmi kérdések felmerülésekor: a szabályozás ugyanis alapulhat az eredményre, a termékre vonatkoztatottan, vagy vonatkozhat a technológiákra, függetlenül attól, hogy annak eredménye milyen tulajdonsággokkal rendelkező termék lesz. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a fent említett módszert nem a genomszerkesztés kapcsán javasolták először, dea GMO-k kapcsán már találkoztunk vele. Az EASAC jelentése szerint bizonyítékok vannak arra, hogy az EU GM termékekkel kapcsolatos korábbi döntései hátrányosan érintették a fejlődő országok tudósait, gazdálkodóit és politikusait. Ezen a ponton nyilvánvalóan versenyjogi megfontolásokra utalnak. A Magyar Iudományos Akadémia álláspontja rávilágít erre a szituäciós kettősségre is, amely a tudományos bizonytalansággal járó óvatos kutatásszemlélet mellett versenyhátrányt is jelenthet. Az MTA állásfoglalása (2017)" az EASAC álláspontját is ismertette. , Nemzeti érdekünk, hogy a genomszerkesztési módszereken alapuló hazai élettudományi kutatások képesek legyenek bekapcsolódni a nemzetközi folyamatokba, és innovatív tényezőként segítsék a biotechnológiai fejlesztéseket. Az új technológiákat, elsősorban azok leghatékonyabb, legsokoldalúbb és legolcsóbb változatát, az úgynevezett CRISPR/Cas9 módszert már számos hazai egyetemi, akadémiai és ipari laboratórium alkalmazza az alapkutatásban. Fontos, hogy az új ismeretek is bekerüljenek az oktatásba."? A Magyar Tudományos Akadémia közleményében különbséget tesz a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés és a genetikailag módosított szervezetek létrehozása között. Hangstilyozza a legelterjedtebb CRISPR/ Cas9 technológia lehetőségeit, az új módszer előnyeit, és alkalmazási céljaként egy , élhetőbb világot" jelöl meg. Kitért a genomszerkesztés és az Alaptörvény lehetséges kapcsolatára is, amely szerint: , Tudományos megfontolások támasztják alá, hogy a genomszerkesztés — az EASAC ajánlását követve — a magyar jogszabályok szerint nem minősülnek GMOnak, így az ilyen szervezetek hasznosítása nem lenne ellentétes az Alaptörvénnyel." Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége: Precíziós gén- és genomszerkesztés az élhetőbb világért, állásfoglalás. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2017. Forrás: https:// mta.hu/tudomany_hirei/precizios-gen-es-genomszerkesztes-az-elhetobb-vilagert-a-magyar-tudomanyos-akademia-allasfoglalasa-108320 & Uo. 31