Oldal 32 [32]
OCR
INNOVÁCIÓ ÉS TEREMTÉSVÉDELEM meg a piacon," és gazdasági hasznosságuk miatt gyors elterjedésre lehet számítani. A biodiverzitás az élővilág sokféleségét jelenti, amely magában foglalja az élőlények fajainak összességét. A fajon belüli genetikai sokféleségként is értelmezhető, de a fogalom jelentheti az egyes területek fajgazdagságát is (ökoszisztémák sokszínűsége), jelentős szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, és annak fontos mutatója is. Az élő szervezetek genetikai anyagának mesterséges módosítása, a természetes rendbe és az öröklődési rendszerbe való technikai beavatkozás lehetővé tette a természetben soha nem létező élőlények előállítását és ezáltal gazdasági kiaknázását. Ez a lehetőség azonban nehezen kiszámíiítható kockázatokkal is jár, mivel a természetes élőhelyek és szervezetek, valamint az ember közvetlenül vagy közvetve kölcsönhatásba lépnek az evolúció során nem tapasztalt jellemzőkkel rendelkező fajokkal és fajtákkal vagy a belőlük készült termékekkel. Ennek következtében a gén- és biotechnológiai módszerek alkalmazása elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén vethet fel problémákat. Az idegen fajok génjeinek beépítésével létrehozott első generációs génmódosított növények növénytechnológiai előnyöket kínáltak, de cserébe táplálkozási egészségügyi kockázatot jelentenek, és potenciálisan veszélyeztetik a biológiai sokféleséget." Az elővigyázatosság elvének értelmezése a biotechnológia területén is különbségeket mutathat. Az Európai Akadémiák Iudományos Tanäcsadó Testülete (EASAC) által közzétett, az egyes országok, szabályozó hatóságaik, finanszírozó szerveik és szakmai szövetségeik közötti együttműködés fontosságáról szóló jelentés (2017)" azt az üzenetet fogalmazta meg a legújabb genetikai módosítási módszerrel, a g genomszerkesztéssel kapcsolatban, hogy a jogi követelmények megfogalmazásakor nem a konkrét technológiát kell alapul venni, hanem annak várható alkalmazásait és eredményeit (a terméket). Az alkalmazások szabályozásának konkrét bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve mind a potenciális előnyöket, mind a kockázati tényezőket, arányosnak kell lennie ezekkel, és kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodjon a jövőbeli technológiai fejlődéshez. 8 Sowa és masok, 2021. ” Hilbeck és mäsok, 2015. 6 Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete: Genomszerkesztes: tudomdnyos lehetösegek, közerdekek es szakpolitikai lehetőségek az Európai Unióban. Az EASAC 31. szakpolitikai jelentése. EASAC, Halle. Forrás: https://easac.eu/publications/details/ genome-editing-scientific-opportunities-public-interests-and-policy-options-in-the-eu 30
