Oldal 20 [20]
OCR
INNOVÁCIÓ ÉS TEREMTÉSVÉDELEM lehetőség szerinti javítása. Ennek egyik első elismert példája a Rio de Janeiróban 1992-ben elfogadott Biológiai Sokféleség (biodiverzitás) Egyezmény volt.”” A jövő generáció érdekeire ez a dokumentum hívta fel először a figyelmet. A globálisan túlnyomórészt elterjedt antropocentrikus jogi szabályozási módszerek — dacára a számos nemzetközi (sokoldalú) egyezménynek, nyilatkozatnak, kötelezettségvállalásnak, valamint az államok által megvalósított intézményvédelmi aktivitásnak? — hatékonysága, gyakorlati eredményei mára erősen kérdéses.?" Az eredményekről készült felmérések újabb célkitűzéseket inspirálnak, ? miközben az emberiség a vältoztatás, ,az ökológiai megtérés" lehetőségének utolsó óráiban jár. Az ember és természet viszonyát kifejező szemléletmódok között megjelenő teremtésvédelem a jogi kodifikációban egyelőre csak részben és nem kifejezetten tudatosan jelenik meg, például az elővigyázatosság elvét követő szemléletben. A teremtésvédelem, amelyet a keresztény vallási társadalmi tanításokban is elismernek és megvalósítani sürgetnek, ?é de más vallások, is hasonló értékprioritást állítanak fel," és hasonlóképp gondolkodnak a természetről, amelyet a teremtett világgal azonosítanak. A teremtésvédelemben kulcskérdés az ember helye és szerepe. 2 Bándi, Gy.: Kornyezetjog... 11. 3 Bővebben: Katie McShane: , Anthropocentrism vs. Nonanthropocentrism. Why Should We Care?" Environmental Values, 2007, 16, 2, 169-85. DOI: https://doi. org/10.1177/096327190701600203 4 Lásd pl. Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról; Tombácz Endre — Marossy, Zoltän: Az IPPC direktíva alkalmazásának problémái az EU-ban. Műhelytanulmány (working paper). BKÁE Környezettudományi Intézet, Budapest, 2002. Forräs: http://korny.uni-corvinus.hu/kti/8_szam.pdf 5 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC): Különjelentés az 1,5 "C-os globális felmelegedés hatásairól. Forrás: https://www.ipcc.ch/sr15/; Sir Partha Dasgupta: Final Report. The Economics of Biodiversity. The Dasgupta Review, HM Treasury, London, 2021. Forräs: https://www.gov.uk/government/publications/final-report-the-economics-of-biodiversity-the-dasgupta-review Läsd Hidvéghiné Pulay Brigitta: Az egyhazi tanitäsok és a környezetvédelem párhuzamos ütja. Szent Istvän Intezet, Budapest, 2022. Forräs: https://szentistvanintezet.hu/tanulmanyaink/6 Lásd bövebben Harold Coward: Hindu views of nature and the environment. Nature across cultures. Views of nature and the environment in non-Western cultures. SACH, 2003, vol. 4, Springer, Dordrecht, 2003, 411-419. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-017-01495_21, forräs: https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-017-0149-5_21 Lásd pl. Béres Tamás: Kortárs protestáns ökoteológiák. In Puskas Attila — Gárdonyi Máté (szerk.): , Isten látta hogy jó" A teremtés igazsága, a teremtésvédelem kötelezettsége 26 27 28 18
