OCR
2.2. PROBLÉMÁS ALKOHOLFOGYASZTÁS ® 45 Feltűnő, hogy a 4. táblázat adatai szerint az alkoholisták becsült száma és a kezelésbe vett alkoholisták száma között nagyságrendbeli eltérés van. A legutóbbi, 2017-es adat szerint csupán minden huszonötödik alkoholista részesül valamilyen hivatalosan nyilvántartott kezelésben. Huszonötből huszonnégy tehát vagy nem kíván változtatni alkoholfogyasztásán, vagy szeretne változtatni, de a társadalmi stigma visszatartja attól, hogy orvosi segítséget kérjen, és a maga erejéből próbálkozik, esetleg alternatív segítségmódokkal kísérletezik. Megfigyelhető továbbá, hogy a két adatsor közötti különbség tendenciájában tovább nő: míg az alkoholisták becsült száma 21 év elteltével mintegy felére csökkent, a nyilvántartásba vett alkoholisták száma ugyanebben az időszakban harmadára apadt. Felvethető az idősoros adatokkal kapcsolatban a Jellinek-formula alapján végzett becslés helytállóságának kérdése. Fél évszázad eltelt a formula kidolgozása óta. Az orvostudomány ez idő alatt tett fejlődésének köszönhetően ma több májzsugorban szenvedő beteget tudnak megmenteni, ebből következően a formula alkalmazása ma alulbecsült számot eredményezhet. Az alkoholizmus kutatásában, illetve kezelésében dolgozó szakemberek körében leginkább elfogadott álláspont szerint a magyar népesség mintegy 7—1096-a problémäs alkoholfogyaszté (Elekes 2004: 48.). Ugyanakkor Magyarországon ,az alkoholfogyasztás nem tartozik a kifejezetten társadalmi elítélés alá tartozó viselkedési formák közé", s a népesség zömének alkoholfogyasztása nem tekinthető problémásnak (uo. 35, 60.). Az is megfontolandó, hogy a májcirrózisos megbetegedés akár több évtized alatt alakul ki - tehát a halálozási adatokon alapuló fenti becslés nem annyira a jelent, mint inkább a múltat tükrözi.