Oldal 37 [37]
OCR
1.6. ETNOGRÁFIAI-ANTROPOLÓGIAI SZEMLÉLETI, ÉRTELMEZÉSI KERETEK * 35 A részben (Madsen 1974; Denzin 1987a; 1993; Frois 2009) vagy egészében (Denzin 1987b; Wilcox 1998; Brandes 2002) az A.A.-ra iränyulö etnogräfiai-antropológiai monográfiák szemléletükkel, az A.A. , életvilágáról" adott leírásaikkal, illetve leírási tematikájukkal jelen értekezés nélkülözhetetlen előzményei közé sorolandók. Madsen klasszikus müve a „nature-nurture”vita, azaz az alkoholizmus biológiai, illetve pszichológiai és kulturális meghatározóinak kontextusában foglalkozik az A.A.-val. Miközben a vita tekintetében igyekszik elkerülni az egyoldalúságot, s inkább holisztikus közelítést alkalmazni, az A.A.-t egyfajta , népi pszichoterápiát" alkalmazó „kriziskultuszkent” irja le, amely nem tart igényt tudományos alátámasztásra, mégis sikeres az alkoholizmus kezelésében, szemben az inkább sikertelennek mondható, tudományos alapokon nyugvó intézményi kezelésmódokkal. Denzin etnográfiai leírásai részint az aktív alkoholista egyénben fellépő, negatív érzelmekkel terhelt belső harcra koncentrálnak, melyben az amerikai társadalom egyénre nyomást gyakorló ellentmondásai tükröződnek, részint pedig a felépülés kezelőintézményekben kezdődő, majd az A.A.-ban folytatódó szocializációs folyamatára s az eközben zajló reidentifikációra. Wilcox műve taglalja az , alkoholista gondolkodás" jellemzőit, illetve világossá teszi, hogy bárki gondolkodhat alkoholista módon anélkül is, hogy inna — amely az A.A. betegségkoncepciójának egyik lényeges összetevője. Ezenkívül egyrészt átfogó etnográfiai leírást ad az A.A. Közösségéről, másrészt áttekinti az alkoholizmussal kapcsolatos kutatásokat, és ezeket összegezve, illetve mindezt saját kutatásaival kiegészítve megkísérel olyan alapvetőnek mondható ,tényeket" megállapítani, amelyekben a témát övező viták szerinte nyugvópontra juthatnak: az alkoholfogyasztás általában , normális", funkcionális viselkedés, s a problémás ivás megjelenése jellemzően összefügg az állami szinten szerveződő komplex társadalmak működésével - de ezekben is csak egy kisebbséget érint; a lerészegedésig tartó ivásban kiemelkedő szerepe van a társadalomban élő egyén alapvető függőség-függetlenség konfliktusának; s végül az alkoholizmus elsődleges oka — legalábbis az amerikai társadalomban — az alkoholistában működő (Bateson kapcsán később részletesen tárgyalandó) „episztemolögiai hiba” (Wilcox 1998: 120-121.). Brandes a mexiköi viszonyok között müködö A.A.-röl ad „sürü leiräst”. Különösen figyelemre meltöak voltak számomra az A.A. és a protestantizmus kapcsolatáról megfogalmazott gondolatai. Frois a Portugáliában működő tizenkét lépéses közösségek közül nemcsak az A.A.-t, hanem másokat - mint a Families Anonymous, illetve a Narcotics Anonymous - is bevon vizsgálatába, általános etnográfiai leírást adva e közösségekről, s különös hangsúlyt helyezve az anonimitás szerepére. Ami általában véve a Közösség hit- és eszmerendszerének leírását illeti, jelen értekezés elsősorban abban különbözik a fenti monográfiáktól, hogy nagyobb hangsúlyt helyez ezen elképzelések kontextuális elemzésére, az A.A. , filozófiája" számára forrásként szolgáló vallási, tudományos, filozófiai és spirituális eszmék ötvözéséből adódó sajátos jelentések értelmezésére.
