OCR
1.3. AZ ÉRTEKEZÉS EMPIRIKUS BÁZISA — MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK ® 27 Ezeknél már valamelyest nehezebben mérhető és számszerűsíthető például az, hogy a válaszadóknak hány szoros baráti kapcsolata van a Közösségen belül, illetve azon kívül, figyelembe véve a , szoros baráti kapcsolat" fogalmának első ránézésre fel sem tűnő bonyolultságát, a fogalom jelentésének értelmezéséből adódó bizonytalanságot. Még nehezebb az olyan tevékenységek mérése, mint a Közösség tagjaként végzett szolgálat vagy a napi ima és elmélkedés. Az előbbi adattípus mérésének általam választott módja az adott időszak alatti , darabszámra", az utóbbié pedig adott időszakban a tevékenységgel eltöltött időre való rákérdezés volt. Bár a darabszám és az időráfordítás mérése viszonylag jól kezelhető mennyiségi adatokat eredményez, az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszok egyrészt keveset árulnak el a tevékenység minőségéről, másrészt e kérdések olyan időkategóriákat erőltethetnek a válaszadókra, amelyeket nem szívesen alkalmaznak, vagy amelyek egyesek számára egyenesen értelmetlenek. E problémák esetenként olyan válaszokat szültek, hogy ,ezt nem lehet számokban kifejezni" vagy , folyamatosan" (végez ti. valamilyen tevékenységet). Kétségtelen tehát, hogy zárt kérdések alkalmazása okozhat frusztrációt egyes válaszadókban, egy legalább minimális fogalmi , kényszer" alkalmazása azonban valószínűleg elkerülhetetlen a kvantitatív adatgyűjtés során. A kérdőíves vizsgálatból nyert adatok a fenti limitációkat figyelembe véve, kellő óvatossággal kezelve mindazonáltal erős közelítésekre és hipotézisgenerálásokra szolgáltatnak lehetőséget. Az 1. táblázat segítségével nyomon követhető, hogy az ország — illetve Európa — mely területeiről hány fő érkezett a találkozóra. A táblázat összehasonlításképpen tartalmazza az országban hetente tartott összes A.A.-meeting megyénkénti számadatait is, melyekből a Közösség lokális elterjedtségére következtethetünk. Az adatsorok összevetéséből jól látható a dél-dunántúli régióból érkező tagok korántsem meglepő felülreprezentáltsága, az adatsorok azonban összességükben mégis inkább korrelálnak. Ezenkívül tekintetbe vehetjük, hogy a lakóhelyre vonatkozó kérdésre válaszoló 122 fő a becsült teljes magyar tagság 5-10%-ät teszi ki, illetve azt, hogy az eredmények egy része összevethető az A.A. ÁSZI 2008-as Kérdőív — ugyancsak nem reprezentatív, de más mintából, más időpontból származó -— eredményeivel. A kérdőív révén nyert adatok egy a célra kialakított Excel 2007 adatbázisban kerültek rögzítésre, feldolgozásuk részben ugyancsak az Excel 2007, valamint az SPSS 17 szoftverek segítségével történt.