Oldal 79 [79]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben személyéről, járandóságairól.""7 Az olvasmánytörténeti tipológia összeállításához nyújtott segítségükről, az eruditio megítélhetősége szempontjából történő olvasatukról is számos írás született." A Veszprémi Egyházmegye török hódoltság utáni látogatási jegyzőkönyvei jól megőrzöttek. A most kutatott korszakunkra nézve jelentős részben digitálisan is hozzáférhetők a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban. Kiadásuk és sok szempontú elemzésük is elkezdődött, mondhatni mérföldkövei is feltűnnek ennek a munkának. A legrégibb canonica visitatio dokumentumai részlegesen maradtak fenn." Könyvtárés olvasmánytörténeti szempontból kevés hozadékkal bírnak, csupán a nagykanizsai Szűz Mária- (1698), a vízvári Szentháromság- (1728)""! és az iszkäzi Mindenszentek-templom (1730)? sekrestyéjében talált könyveiket sorolja fel. Azonban a Padányi Biró Márton püspök által elrendelt, nagyon részletes, az egyes falvak népességének összeírására is kiterjedő látogatások (1745—1750) már 105 plébános és 32 plébánia könyvtárának anyagát rögzítették több-kevesebb részletességgel." A Bajzáth József püspöksége időszakában az 1778-1779-ben tett zalai vizitációk jegyzőkönyvei teljes szövegükben napvilágot láttak," az egyes egyházközségek és a lelki vezetők olvasmányairól kiváló forrásanyagot találunk ebben is. Mindezektől a forráskiadásoktól függetlenül, a teljes levéltári anyag áttekintésével két nagyobb olvasmánytörténeti elemzés is született. Klasszikusnak mondható Hermann Egyed és Eberhardt Béla munkája, ? amely alapvetően arra volt kíváncsi, hogy a XVIII. és XIX. század fordulóján a Veszprémi Egyházmegye papságának milyen könyvek álltak ténylegesen, a falvakban rendelkezésére. Az olvasmányokat azonban teológia- és egyháztörténeti szempontból mutatták be, nem vizsgálták az egyes könyvek kiadásainak különbségeit, és azt sem, hogy az egyes szűkebb időszakokban melyek hozzáférhetők. Vagyis egy-egy mű elterjedésének a története nem volt vizsgálatuk tárgya. Az sem, hogy a pap, ezzel az eruditióval megáldva, milyen hatással lehetett, vagy volt a kisebb közösségre, amelyet szolgált. Dénesi Tamás is ezt a forrásanyagot elemezte kiváló doktori értekezésében, " azonban ő visszatért a levéltári forrásokhoz, és a papok 377 A kép összetettségéről, amelyet ezeknek a forrásoknak alapján megrajzolhatunk, jól tanúskodik DÉNEsI 2006; TórH TAMmáÁs 2014. Kiemelkedően fontos aláhúzni, hogy milyen rossz körülmények közt kezdték a munkát a zalai, somogyi papok. Legújabban erről lásd: KANÁsz 2024. Nem volt jobb a helyzet az Alföldön, a Vajdaságban, a Szerémségben sem. Vallásfelekezeti különbség sem nagyon volt a nyomorban. Ha összehasonlítjuk a pap, lelkész helyzetét mondjuk egy barcasägi evangélikus lelkészével, ég és fôld a külônbség. V6. Popa-THEILEMANNZIKELI, hrsg., Kirchenbiicher sprechen..., 2006. 378 Monok 1998; Mono 2000. 39 PrEIFFER J. 1947. 380 PrerrFER J. 1947, 45.; Zvara, ADaTTAR 19/1, 2001, 241. 381 PFEIFFER J. 1947, 60.; ZvarA, ADatTAr 19/3, 2008, 330-331. 382 PFEIFFER J. 1947, 145.; ZvARA, ADATTÁR 19/3, 2008, 330. 383 HoRvÁTH JózsEF 1975 és HoRvÁTH JózsEr 1982 csak két anyaegyház és filiáléi anyagát adta ki, de ÖRDÖG 19911998. a teljes Zala megyei anyag szövegkiadása mellett a dokumentumok demográfiai és nyelvtörténeti elemzését is elvégezte négy monumentális kötetben. A könyvjegyzekek rövid bemutatäsa: Monox, KtF XIV, 2021. KanAsz, kiad., A veszprémi egyházmegye. .., 2020. HERMANN-EBERHARDT 1942. 386 Denesı 2006, 56-90. 384 385 77
