Oldal 57 [57]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben megérthették azt is, miért érkeztek a birtokaikon élők az adott területre. Az már személyenként változó, hogy ki mennyire részletesen foglalkozott a birtokok napi életével, vagy éppen csak az országos hivatalokból adódó feladatokkal. A francia könyv arányának változása a magyar arisztokrácia könyvtáraiban a XVIII. században Nem pusztán elméleti kérdés, hogy mit értünk , francia könyv"-ön, amennyiben a francia szellemi áramlatok magyarországi hatását vizsgáljuk. Tekintve, hogy a latin nyelv Közép-Európában a XIX. századig megőrizte szerepét a tudományos életben, a humán szakkönyvek kiadásában, illetve az olvasásban, figyelnünk kell a francia szerzők latinul megjelent műveire is."! A latin közvetítő hatással párhuzamosan figyelemmel kell lenni a francia művek német, illetve olasz fordításaira is, hiszen a magyar arisztokrácia, értelmiség, és sok tekintetben a polgárság is, ha idegen nyelven olvasott, akkor ezt a két modern nyelvet használta a latin mellett, lényegében a XX. századig. A latin nyelvű könyveket tekintve részben , francia hatás"-ként értelmezhetjük a nem francia szerzők párizsi és lyoni kiadásainak jelenlétét is," gondolva itt főként az ókori szövegkorpuszra, a korai keresztény, illetve középkori szerzőkre, vagy éppen (Lyonbél ez egy fontos hatás), az egyházjogi szövegekre. Ha tehát szellemi áramlatok befogadástörténetét akarnánk írni — ahogy a régibb magyar szakirodalomban találjuk: , A francia szellem Magyarországon "?" -, akkor az említett tényekből következő késettséggel is kellene számolnunk, és nem csupán a könyv kiadása és a magyar királyságbéli megjelenése közt. Abból a szempontból is, hogy a XVI., vagy éppen a XVII. századi latin nyelvű francia munkákat nem csupán kézbe vették a XVIII. és XIX. század fordulóján, hanem ismerték is azokat. Latinul, mint az egyébként franciául jól tudó Batthyány Boldizsár, vagy a Párizst ugyancsak megjárt exjezsuita gróf, Pázmány Miklós." Az egyes szellemi áramlatok képviselőire, jellemzően főként morálfilozófiai vagy morálteológiai munkákra a közbeszédben, illetve a politikai életben hivatkoztak is — tegyük hozzá rögtön, sokszor átvett idézetként, például XVII. századi jeles magyar íróktól, mint amilyen Zrínyi Miklós vagy Bethlen Miklós, a 254 Általánosságban, összefoglalóan lásd Monok 2011; Monox 1995; Monok 2002; Monok 2005c; Monok 2008c. A Magyar Királyságban lévő városok polgárságának francia szerzőktől származó műveiről (latinul, németül, nagyon elvétve franciául): Créay 2005. 5 Monox 2005b; Monox 2008d. 256 V6. Monok 2012d. 57 Lásd például: SŐTÉR 1943. Aofrancia szelleme tartalmi értelmezéséhez lásd EcKkHARDT 1938 (22003). 58 Monok 201la. °° Monok 2012e. D a D à D g D 55
