Oldal 49 [49]
OCR
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826 pológiai szempontból elkülönítendőek az intézményi könyvtárak katalógusai, de az olvasmányműveltség elemzésekor együtt kezelendők a magánykönyvtárak jegyzékeivel. Annál is inkább, mert nagyon sok magánkönyvtár jegyzéke maradt fenn egy-egy intézményi — iskolai vagy szerzetesi közösségi — gyűjtemény összeírásakor. Nem kevés alkalommal az intézményi könyvtárban magat a koényvespolcot (theca) is az adományozóról nevezték el. Példaként említjük a nagyenyedi református kollégium 1688. évi katalógusát," ahol a Theca Csernätoni, Theca Basirii elnevezéssel, a helvét hitvallású lelkész, Csernátoni Pál (1633—1679), illetve Isaac Basire (1607-1676) durhami prebendárius által a kollégiumnak adományozott könyveit vették számba. A csíksomlyói ferences rendház 1727. évi könyvtárkatalógusa?" külön sorolja fel az egyes rendtagok szobáiban volt könyveket, ilyen értelemben ezek a könyvek magán olvasmányokként is elemezhetőek. Vagyis megtudjuk, hogy a guardián Bögözi László Ferenc (1687-1756), Istvanffy Krist6f (1693-1756) és a tbbi ott él6 parer mit olvasott. (3) A könyvhiány miatt a közösségi használatú könyvtárak szerepe a Magyar Királyságban ugyancsak jelentősebb, mint nyugaton. Az első ilyen könyvtárat már a XV. század elejéről ismerjük, jelen vannak a humanista körök közös olvasmányai, a városi közös használatú könyvtár humanista és protestáns változatai, a városi értelmiségi körök közös könyvtárai a XVI. századtól, míg a XVIII. század közepén megjelent az első városi közkönyvtár, majd a XVIII. század végétől a városi olvasókörök. Ennek megfelelően a Magyar Királyságban már a XV. században tudunk közös használatú könyvtárról, jelesen a szepességi plébániák közös bibliotékájáról.?9 Tudunk közös használatú humanista gyüjtemenyröl (Hans Dernschwam [1494-1569], Selmecbänya””’), és kisebb udvari olvasókörökről a XVI-XVII. századból az ez amicorum típusú bejegyzések??? alapján. Ismerjük a protestáns városok bidliotbeca publica elnevezésű gyűjteményeit?? (Besztercebánya, ?! Kőszeg, ?5 Kassa?) és a XVIII. századi olvasóköröket.?7 Az első, már valóban a maihoz közelítő értelemben vett nyilvános könyvtár alapítását a Magyar Királyságban az egyébként jobbágyszármazású római katolikus püspökhöz, Klimo Györgyhöz (1710-1777) kotik Pécsett, 1764-ben.?8 218 MoNoKk-NÉMETH ( VIskoLcZ)-ToNKk, ADATTÁR 16/2, 1991, 177-190.; vö. Monok-NEMmETH (ViskoLcz) 1992. 29 ZvARA, ADATTÁR 19/3, 2008, 63-70. De láthatjuk a dési ferencesek példáját is 1728-ból: GoRDÁN-Monok, ADATTÁR 16/7, 2022, 46-49. 220 Horık 1923; MArza E. 1997, VizkELETY 2008. 221 BERLÄSZ-KEVEHAZI-MonoK, hrsg. von, Die Bibliothek Dernschwam, 1984, BERLASZ-KEvEHAZIı-MonoK, ADATTAR 12/1, 1984. 222 Hogson 1949; Monok 20092; Mono 2012c. 23° Monok 1996. 24° Créay-Monok-ViskoLcz, ApaTTäR 13/3, 2003, 13-16. (cca. 1600) 25 GRÜLL-KEVEHÁZI-KoKAs-MoNoKk-ÖTvös P.-PRICKLER, ADATTÁR 18/2, 1996, 34-39. (1614) 26 GAcsı-Farkas G. F.-KeveHAzı K.-LAzAr I. D.-Monok-VIsKoLcz, ADATTAR 15, 1990, 115-187. (cca. 1670) 227 STANESCU 1976. 228 CsayAGHy 2000. 47
