Page 38 [38]
OCR
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben Társaság tervezeteket, többen is felbukkan ez a gondolat már a XVIII. század közepen is. Hangsülyosan is Maximilian Hell (1720-1782) 1774-böl ismert „Patriotischer Plan”-äban."! Teleki Lászlónak a könyvekkel és a könyvtárral kapcsolatos gondolatai, tervei kapcsán azért gondoltam fontosnak a fentieket elmondani, mert még abban az információtörténeti korszakban vagyunk, amikor a tudományos információ egyik meghatározó hordozója a nyomtatott szöveg: a folyóirat és a könyv. A kérdést tehát úgy tenném fel, hogy akkor, amikor Teleki László egy leendő Akadémiáról gondolkodik, s közben könyveket gyűjt maga és családja tagjai számára, vajon a könyvek kiválasztásában szeme előtt lebegett-e egy leendő intézmény, olyan, amelynek a Teleki által megfogalmazott elvek szerinti működéséhez alapvető szüksége van a könyvtárra. A családi könyvtárat majd fia, Teleki Jozsef (1790-1855) ajanlja fel a megalakult Magyar Iudós Társaságnak 1826-ban."? A lelkes, hazafiúi buzgalom által vezérelt tett mögött meghúzódhatott-e az a gondolat, hogy az édesapja már eleve olyan tematikus összetételben gyűjtötte a könyveket, amelyek a majdani Akadémia szükségleteinek kielégítését segíthetik? Rövidre zárva a kérdést: a könyvtár volt előbb, vagy az akadémia? Hiszen tervek mindig az alapítás előtt szövődnek, amint láttuk, a Magyar Tudományos Akadémia esetében ez hosszú és tervekben gyümölcsöző korszak volt. Vajon azok, akik komolyan gondolták, hogy reális egy ilyen intézmény létrejötte, gondoltak-e arra, hogy lehet egy institúciót egyik évről a másikra felállítani, de annak jó könyvtárát csak évszázados munkával lehet kialakítani (hacsak nem olyan bőkezűn alapítják, hogy bármi megszerezhető, nincsen anyagi akadály). A másik ok, amiért , az akadémia és könyvtára" kérdést a fentiek szerint vezettem be, az, hogy tudjuk: a Batthyányak kisbéri és rohonci könyvtárának az Akadémia számára történő befogadäsa kapcsän Toldy Ferencnek (1805-1875), az elsö könyvtärőrnek komoly aggályai voltak." Nem egyszerűen a könyvanyagnak a helyszíneken való rendezetlensége és általános állapota, hanem azok tartalmi összetétele kapcsán is. Batthyány Tódor (1729-—1812) bányászati, fém- és textilipari vállalkozásairól és ennek megfelelő könyvanyagáról volt ismert, aki gátakat, hajókat is tervezett. Batthyány Gusztáv (1803-1883) és Batthyäny Käzmer (1807-1854) sem azért döntött 1838-ban a könyvtáraknak az Akadémiának ajándékozásáról, mert annak anyaga a magyar nyelv és irodalom ügye felkarolását szolgálta volna. A Magyar Tudös Tärsasäg nem a Teleki László tervezete szerinti szerkezetben alakult meg. A természet- és műszaki tudományok az alapítástól kezdve sokáig nem jutottak komolyabb szerephez, jóllehet mind a Teleki-, mind a Batthyány-könyvtár jelentős nem humán- és társadalomtudományi anyaggal bírt. Nagyjából olyan arányban, ahogy Teleki László az 1810-ben közreadott tervezetében magát az Akadémiát 1551 LENGYEL R.-TÖskÉs G., eds., Learned Societies. . ., 2017, 67—75. | 152 Csanak 1976; Csanak 2001; Szazé A. 2019; SzaB6 À. 2019a; SzaB6 À. 2020. 13 HURSÁN 2019, 200-204. 36
