Oldal 37 [37]
OCR
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben elterjesztené?”' A kiírás szövegében is benne foglaltatik tehát Teleki alapvető gondolata: nincsen önmagában álló magyar tudomány, az csak egy nagyobb kulturális körbe ágyazottan, mások eredményeinek ismerete függvényében létezik. Ugyan Teleki az 1810-ben megjelent német nyelvű saját tervezete" előszavában azt mondja, hogy a pályázati felhívására 12 pályamű érkezett, a három legjobbat ki is adják a jutalmazást követően, ismereteink szerint azonban csak a nyertes, Fejér György tervezete jutott el a nyomdafestékig.* Fejér György nem volt optimista. Tervezetének 12. paragrafusa expressis verbis, világosan fogalmaz. Felemlíti, hogy az 1790. évi országgyűlés határozatai megvalósításában is az volt az akadály, hogy a hazai tudósok fellelkesülvén saját épületre, ,könyves- és természeti gyűjteményre" és ,könyvnyomtató-műhelyre", illetve saját adminisztrációra vágynak. Elképzelésében kicsit talán fordítottan szemlélte a Tudós Társaság megalapítását, mint Ieleki László, mindenképpen kölcsönhatásban látta a magyarhoni könyvkiadás és könyvkereskedelem fellendülését. Azzal, hogy Pesten is — nem csupán Párizsban, Londonban, Berlinben, Stockholmban és Szentpétervárt — összegyűlnek a hazai, és remény szerint a külföldi tudósok, a könyvkereskedők is ide gyűlnek," fellendül a könyvkiadás &s kereskedelem. „A könyunyomtatö mühelyekröl nem külömben gondolkodom én (mint tudniillik a székhely kérdésében, minthogy nem kell feltétlenül rögtön külön épület — M. I.): ba ennek szerzése terhesnek, gondviselése bajosnak, és használása gyanúsnak tetszett, és tetszhetik, mindennémű haszonvételének ellenere is a M[agyar] t[udös] Tärsasag ellehet nala nelkül azon könyunyomtatö mühelyekre nézve, mellyek Pesten, Budán izzadnak."" Külön könyvtár sem feltétlenül kell, hiszen ott van a Széchényi Ferenc által alapított Bibliotbeca Regnicolaris, és a nagyon gazdag Egyetemi Könyvtár." Ezeknek a helyi könyvkiadók, különösen a Tudós Társaság szolgáltassanak kötelespéldányokat. A Tudós Társaságnak a helyi kiadók egy határig ingyenesen nyomtassanak, hiszen a Társaság léte önmagában jelentős megrendelésnövekményt eredményez (így jelentősebb bevételt is). Kornis Gyula a magyar műveltségeszményről szólva újhumanizmusról beszél," arról, hogy az egyes tudományterületek eredményeinek társadalmi szintű ismeretében is nagyobb helyet kell kapnia az természetismeret mellett a természettudományos és a mérnöki eredményeknek is. Ha elolvassuk a már nyomtatásban megjelent Tudós 43 MTT 1833, 38-40.; VÁRKONYI Á. 1975, 22. 14 TELEKI L. 1810. 145 FEjÉR 1809. 46 FEjÉR 1809, 11.: Pesten kell létrehozni a Tudós Társaságot, , Mivel itt a magyar könyvekkel való kereskedés lábra állhat." 47 Fryer 1809, 19. 48 FEjÉR 1809, 18-19. 19 FeJér 1809, 64-66. 150 Kornis 1927. 35
