Oldal 28 [28]
OCR
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben Püspöki könyvtárak a XVIII. század közepén" A Magyar Királyság katolikus egyházi szervezete az első püspökségek XI. századi alapítása után lényegében nem változott. A két érsekséghez (Esztergom és Kalocsa) tartozó egyházmegyék (Győr, Veszprém, Pécs, Nyitra, Vác, Eger, Várad, Csanád, Erdély, Zágráb) megmaradtak, számuk csak a XVIII. század második felében növekedett. Az 1773 és 1804 közötti időszakban azonban a Habsburg-udvar szándékaival egyezően kialakították a görögkatolikus egyházmegyéket (Munkács, Nagyvárad, Kőrös), összevonták a szerémi és diakóvári katolikus egyházmegyéket. Ezután a középkortól hatalmas területre kiterjedő egyházmegyéket darabolták fel, létrehozva a besztercebányai, a rozsnyói és szepesi egyházmegyét az esztergomiból, a székesfehérvárit és a szombathelyit a veszprémiből. I. Ferenc császár a XIX. század elején az egriből kialakíttatta a szatmárit és a kassait. Eger érseki rangra emelkedett 1804-ben." A püspökségek történetében a XVIII. század az újrakezdés korszaka volt. Mondhatjuk szerencsétleneknek is azokat, amelyeknek központja és birtokai az oszmán-török hódoltság területére estek, ám a többiekről sem állítható, hogy Fortuna kegyeltjei 86 Eza fejezet a Monok 2022 toväbbirt vältozata. "7 A katolikus egyház állapotáról teljes szakirodalommal lásd: BaLocu M.—Gercey J. 1996; Bantcxe 2013; Forc6 A-Gézsy, szerk., Katolikus eg yhazi tarsadalom, 18. szdzad, 2019; a piispdkkinevezésekr6l: Toru Tamas 2019. 26
