Oldal 27 [27]
OCR
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826 saját közösségük írott emlékezetének őrzésére. Ez az elkülönülés emellett jól jelezte az ország lakosságának vallásfelekezeti elkülönülését is. Említettem már, hogy Batthyány Ignác püspök , Erdély katolikus közösségére", vagyis Erdély magyar katolikusaira hagyta gyűjteményeit 1798-ban." Az ő példáját követte a kálvinista kancellár, Teleki Sámuel 1802-ben (Marosvásárhely, leleki Téka)"! és a lutheránus kancellár, Samuel Bruckenthal 1803-ban, ? Nagyszebenben. A görögkatolikus (uniált) románok Balázsfalván alakítottak ki központot, papi szemináriumot könyvtárral, ? de a román nemzetiség majd csak a Kárpátokon kívül létrejött Román Királyság megszervezése után hozza létre azt a könyvtárat, amelyet erdélyi román nemzeti könyvtárnak gondoltak, az Astra Egyesület keretein belül, Nagyszebenben." A Magyar Királyságban a bécsi, birodalmi központi példákra is figyelő Széchényi Ferenc kért és kapott engedelyt a csäszärtöl egy Bibliotheca Regnicolaris letrehozäsära 1802-ben.? Az alapító szándéka szerint a Királyság minden kulturális csoportjának írott örökségét gyűjtötte a könyvtár, azonban az alapítást követő évszázadban az intézmény maga is főleg a magyar kiadványokra figyelt. Ugyanakkor az is igaz, hogy főleg a magyarok érezték magukénak. Így a Királyság szlovák, szerb, román stb., de főleg horvát nyelvű kiadványaiban komoly desideratum mutatkozik, hasonlóan az erdélyi szászok írott örökségéhez. Összegezve azonban megállapítható, hogy a török uralom megszűntét követő bő egy évszázad alatt a Magyar Királyságban és Erdélyben a Habsburg Birodaloméval konform könyvtári rendszer jött létre. Az egy további kérdés, hogy a könyvtárak tartalmi és nyelvi összetétele mennyiben volt más, mint a Birodalom más területeinek gyűjteményeié. 80 HENDRE BíRó 2012. 81 Deé Nacy 1997. §2 VEROK 2005; VEROK 2013. 8 MArzalI. 2005. 84 KÁNTOR 1940. 85 Monok 2004; Monok 2005a. 25
