Seite 25 [25]
OCR
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826 Az 1763-ban alapított szenci piarista Collegium Oeconomicum könyvtárának 1766. évi katalógusa is ezt mutatja."" Kicsi, de korszerű könyvtár (288 mű, 765 kötetben). A keszthelyi Georgicon (1797) már a patrónus Festetics György magángyűjteményére alapozhatta könyvtári életét, és alakíthatta azt igazi univerzális, de egyre inkább szakkönyvtärrä.° A kialakulö szakkönyvtäri rendszer történetében a Magyar Tudös Társaság könyvtárának megalapítása 1826-ban" fontos fordulöpontnak mondható. Az intézményi és a magánkönyvtárak sorsa több esetben úgy fonódott össze, hogy az újjáalakuló egyházi hierarchia főpapi tisztségeit elfoglaló, többségükben arisztokrata családok tagjai a saját könyvtárukra alapozva hoztak létre érseki, püspöki gyűjteményeket.” Ki azért, hogy az később alapjává váljon egy egyetemi könyvtárnak (Eszterházy Károly)," ki pedig (az egyetemes katolikus anyaszentegyház papi utánpótlás-nevelésének szellemi kerete biztosításának szándéka mellett) már arra is hangsúlyt helyezett, hogy a magyarokkal, a Magyar Királysággal és Erdéllyel kapcsolatos dokumentumokat módszeresen gyűjtse (Batthyány Ignác)." Utóbbi törekvés már egy nemzeti könyvtár gondolatát hordozta magában. A XVI-XVII. századi hagyományokra építeni az intézményi könyvtárak közül leginkább a kollégiumi, gimnáziumi könyvtárak esetében lehetett. Ezek története? összekötődik az egyes keresztény felekezetek helyzetének változásaival. Csak néhány példa, hogy mire gondolok. Az Erdélyi Református Egyházkerület kollégiumai közül a XVIII. század közepére a kolozsvári, a nagyenyedi és a marosvásárhelyi váltak meghatározóvá, könyvtáraik is nekik gazdagodtak igazán. A székelyudvarhelyi és a szászvárosi csak a XIX. század folyamán tudott felzárkózni hozzájuk (a református nemesi, illetve nagypolgári családoknak köszönhetően)."? A Partiumban, a Tiszántúli Református Egyházkerület nagy kollégiumai (Szatmár, Nagybánya) a XVIII. század folyamán elemi iskolai szintre süllyedtek tanári utánpótlás hiánya miatt (és anyagi okokból), könyvtáraikat széthordták, csaknem megszűntek." Zilah is csak 1741 és 1815 között tudott megerősödni Rhédei Zsuzsának (ifj. Wesselényi Ferenc felesége) köszönhetően. 1821-től az Erdélyi Egyházkerülethez került, és a helyi támogatásoknak köszönhetően tudott tovább gyarapodni. A katolikus középfokú iskolák jezsuita vagy piarista fenntartásban működtek. Voltak más rendeknek is iskolái (még teológiai képzést is nyújtott némelyik: ferences, 66 HecvıF. 1978, Hecvı F. 2016a, 57-68. 67 Kıempa 1938, Kıempa 1939. 8 Legújabban: MOLNÁR A,., szerk., Teleki József; 2019. § SZARVASI 1939; BERLÁSZ 1974a. Lásd még könyvünk következő fejezetét. 70 ANTALÓCZI, szerk., Kétszáz éves..., 1993; ANTALÓCZI 1996.; LÖFFLER 2012; LÖFFLER 2013. 7 Jax6 1991a; Jax6 1991; Jax6 1997a. 7? Összefoglalóan lásd CsaAPopi-TórTH-VÉRTESY 1987. vonatkozó fejezeteit. 3 V6. Jaké 1976-1971. 4 Fexete Cs.—KutcsAr Gy. (=Bura)-Monox-Varca A., Adattár 14, 1988, 325—429.; Monok, Adattár 13/6, 2024, 229-231. 23
