Oldal 24 [24]
OCR
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826 képzőhelyeknek a szerepe a XIX. század elejére azért is megnőtt, mert a magyar nyelvű irodalmi élet patrónusai között a főpapság és a középpapság (kanonoki réteg) számos tagját számontarthatjuk. Ha összehasonlítjuk a szemináriumi könyvtárak anyagát egy-egy egyházmegye papságának olvasmányaival, láthatjuk, hogy a modernizálás elsősorban a képzőhelyeken történt meg. Modernebb teológiai választék, nagyobb arányú vernakuláris (főként magyar) könyvanyag. A falusi plébánosok olvasmänyaiban a XIX. század első harmada végéig a XVII. században megállapított latin nyelvű, jezsuita hangsúlyú teológia dominált. Fontos továbbá kiemelni, hogy a XVIII. század közepétől alapított, illetve megerősített görögkatolikus papképzési intézmények (Balázsfalva, Máriapócs, Ungvár) könyvtárainak nyelvi összetétele is eltér a hasonló római katolikus intézményekétől, nem csupán a liturgikus irodalomé. A felsőoktatási könyvtárak csúcsán kétségtelenül a Nagyszombati Egyetem bibliotékája állt. Történetében nincsenek törések, 1635 óta nagyobb tűzvészt sem jegyeztek fel, ami a könyveket pusztította volna." Budára (1777), majd Pestre (1784) költözése után a feloszlatott jezsuita rendházak, illetve a II. József-féle abolícióval más rendek könyvtáraiból is elsőbbséggel válogathattak." Így állhatott elő az a helyzet, hogy már a XVIII. században több nyilvános könyvárverést tartottak a duplumaikból, ? és az, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtára máig a legnagyobb régikönyvgyűjteménye az országnak. Ebből az egyetemből váltak ki az egyes karok, illetve kollégiumok, létrehozva a fővárossá váló Pest és Buda egyetemeit (Schola Medicinalis (1776), Institutum Geometricum (1782), Institutum Veterinarium (1787)), amelyek később külön könyvtárakat alapítottak. A könyvtári rendszernek leginkább a modernizálás irányába ható elemei az agráriummal és a műszaki élettel kapcsolatos intézmények gyűjteményei. Ezt a modern szellemiséget hívja aztán ,újhumanizmus"-nak Kornis Gyula összefoglaló művelődéstörténeti alapművében."? A humaniórák mellett helyet kapó, és egyre nagyobb teret nyerő műszaki, természettudományos, alkalmazott ismeretekről van szó. A szakkönyvtári rendszer kialakításában ezeknek az iskoláknak komoly szerepük lett. Az 1735-ben alapított selmecbányai, bányamérnököket képző egyetem 1770-ben emelkedett akadémiai rangra." 1807-ben hozták létre az erdőmérnöki képzést, amely 1818-ban Sopronba költözött." Könyvtáraik alapvetően a kortárs német szakirodalmat gyűjtötték, nem szakítva persze a latin nyelvű tudományos környezetre, illetve a francia nyelv felé tájékozódó tanárok és diákok igényeire figyelés hagyományával. 60 FARKAS G. F., Adattár 17/2, 1997. 61 Knapp 2016. Ezek jegyzékei nyomtatäsban is megjelentek. Peldakent: Catalogus librorum qui in Bibliotheca Universitatis Pestiensis publicae auctioni exponentur, 4. Junii et sequentibus diebus 1787, Pestini, Typis Landerer, 1787; Catalogus librorum in Bibliotheca Universitatis Pestiensis vendendorum 2. Junii et sequentibus diebus Anni 1788, Pestini, Typis Trattner, 1788 (1789, 1790 etc.). 6 Kornis 1927. 64 ZsAMBOKI 1976; ZSAMBOKI 1978; ZsAMBOKI 2001. 65 HILLER 1975. 22
