Oldal 15 [15]
OCR
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban rendre bevezető jellegűek, és nem mindig foglalják össze az utóbbi évtized arisztokráciatörténeti kutatásainak eredményeit." Kiemelkedő ebben Kökényesi Zsolt munkássága, amely a bécsi udvar és a magyar arisztokrácia viszonyában összpontosít a neveltetésre,? illetve az intézményi, valamint kultikus, műveltségeszmény-beli mintaadásra. A magyar családok megbecsülését jelző rangemelésekkel kapcsolatban pedig Szemethy Tamás monográfiája, illetve adattára mértékadó.? A könyvtártörténeti szakirodalom a XVIII. századi főnemesi könyvtárakkal kapcsolatosan a könyvek számát tekintve folyamatos mennyiségi növekedésről számol be," illetve követi a könyvanyag tartalmi, nyelvi változásait. Kitér az anyag elrendezésének kérdéseire, illetve az olvasmányanyag tartalmi elemzését? összeköti a társadalmi és nemzeti identitásváltozásokkal is.? Megítélésem szerint a legfontosabb azonban az a változás, ahogy az arisztokrácia elszakad a saját maga vezette társadalomtól. Olvasmányízlésben -— ha nem is homogén módon, hiszen családonként, vallási hovatartozás szerint, anyagi erőforrás függvényében stb. — viszonylag gyorsan , modernizálódik", vagyis átveszi a birodalmi központ mintáit. A könyvgyűjtés tekintetében mindenképpen így van ez, azzal a megjegyzessel, hogy a patrioticum — magyar, magyarországi szerzőjű vagy Magyarország vonatkozású művek — is folyamatosan a gyűjtés látókörében maradt. Akkor is igaz ez, ha számos esetben tudjuk, hogy az udvari értelmiség melyik tagja figyelt erre a főúr helyett. Az a fajta újaumanizmus azonban, amelyről Kornis Gyula beszél," majd csak a XIX. század első harmada végére jelenik meg határozott módon a műveltség részeként. Ez azt jelenti, hogy a természetismereti témák mellett hangsúlyt kapnak a technikai újításokról szóló művek, illetve ag gazdálkodásról immár maga a tulajdonos arisztokrata is elkezd olvasni, gondolkodni. Nagyon fontos figyelnünk a mecenatüra alakuläsära*!- részint a konyvkiadásban, a folyóiratok támogatásában, de még inkább a birodalomkonform könyvtári rendszer létrehozásában. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a katolikus főpapság is jelentős hányadban ugyanezen családok gyermekeiből verbuválódott. ?? 4 Csak néhány példát említek: CsERPEs-SzijáRTó 2010; Papp K.-Püskı, szerk., Arisztokrata eletpälyak..., 2009; BUBRYÁK 2013; BÁRÁNY-ORosz-PapP K.-VINKLER, szerk., Műveltség es tarsadalmi..., 2014; Papp K.-Püskı L.Novák Á., szerk. À magyar arisztokrácia. . ., 2019; SzijáRTó 2021; ARANY K.-BARA J.LAczLavIKk Gy.-LENGYEL N., szerk., A 18. szazadi arisztokracia..., 2021, Kök£nvesı, szerk., Nemesi oktatas..., 2022, VADERNA, hrsg, The Culture..., 2022. 25 KÖKÉNYESI 2022. 26 SZEMETHY 2020. 27 SZARVASI 1939, 51-82.; BertAsz 1974; Csapopi-l6TH-VERTEsy 1987, 138-143. (Toth Andras). 28 Monok 2018a, 95-136. » Mownok 2018a, 137-214. V6. még BARBIER-Monok, eds., Les bibliothèques centrales... 2005. tanulmänyaival. 3° Kornis 1927. Egy figyelemre méltó esettanulmány: EGYED E. 2014. Könyvtártörténeti szempontú értékelése e családtagok munkäjänak: Szarvası 1939, 21-50., BErLAsz 1974a; Csapopi-léTu-VéErtesy 1987, 131-138. (Toth Andras). Vo. még Barsrer-Monox-De Pasquate, eds., Bibliotheques décors 17-19. sz., 2016. iräsaival. 13
